Pesti Srácok

A hollandok megtarthatják a náci megszállás alatt áron alul vásárolt festményt

A hollandok megtarthatják a náci megszállás alatt áron alul vásárolt festményt

Egy bírósági ítélet szerint megtarthatja a hollandiai Stedelejk Múzeum Vaszilij Kandinszkij (1866–1944) orosz avantgárd festő Kép házakkal című festményét, amelyet Hollandia náci megszállása idején adott el jóval áron alul a Lewenstein házaspár, a képet visszakövetelő örökösök szerint kényszer hatására.

Az örökösök azután fordultak bírósághoz, hogy a holland restitúciós állami bizottság 2018-ban elutasította igényüket a festményre, amelyet 1940 októberében árverésen vásárolt meg potom áron a modern és kortárs művészeteknek szentelt múzeum: a becsült 2-3 ezer gulden helyett 160 guldenért akkori árakon. A bizottság arra hivatkozott, hogy a varrógépgyáros házaspár önszántából kínálta fel eladásra a festményt, részben rossz anyagi helyzete miatt, amelybe már a német megszállás előtt került. Az örökösök szerint ugyanakkor egyértelműen rabolt műalkotásról van szó, mivel az 1909-ben keletkezett festményt a náci rezsim nyomása alatt, kényszerűségből adták el valódi értékének kis töredékéért zsidó tulajdonosai. Egy állami vizsgálóbizottság alig néhány nappal ezelőtt állapított meg jelentős hiányosságokat a holland restitúciós gyakorlatban, egyebek közt azt, hogy az igények elbírálásánál figyelembe veszik az érintett múzeum érdekeit is. Az örökösök ügyvédje szerint a bíróság határozata rossz üzenetet küld, és ha így marad, az azt jelenti, hogy Hollandiában gyakorlatilag nem létezik restitúciós politika, és rablásból származó, jelentős műalkotások maradhatnak örökre visszaadatlanok.

Forrás: MTI; Fotó: wassilykandinsky.net

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)