Pesti Srácok

Az EBESZ képviselőivel tárgyaltak a kárpátaljai magyarok Beregszászban

Az EBESZ képviselőivel tárgyaltak a kárpátaljai magyarok Beregszászban

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetősége fogadta pénteken az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőit, akiket tájékoztattak a magyar intézményeknél folytatott házkutatásokról, és a kárpátaljai magyarság helyzetéről.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetősége az oktatási intézményben fogadta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőit december 4-én a délelőtti órákban. Az EBESZ tagjai az Ukrán Biztonsági Szolgálat november 30-i házkutatásaival kapcsolatban keresték fel a Rákóczi főiskolát, a korábbi razzia egyik fő színterét.

– tájékoztatta a Kárpátalja.ma szerkesztőségét a megbeszélést követően Csernicskó István, a Rákóczi főiskola rektora.

PestiSracok facebook image

– mondta a rektor. A tájékoztatást követően az EBESZ kérésére Orosz Ildikó, a főiskola elnöke, Csernicskó István és Kozák Andrea – a házkutatás során jelenlévő főiskolai jogász – általános információkkal látta el a szervezet képviselőit a főiskola és az alapítvány működéséről, és a házkutatás részleteiről. A megbeszélés során a főiskola vezetősége felhívta a vizsgálóbizottság figyelmét arra a tényre, hogy a nyomozást egy Kárpátalján kívüli intézmény, a Zaporizsjai Bíróság hagyta jóvá, amelynek semmilyen kapcsolata nincs az alapítvánnyal. Ez azt feltételezi, hogy sem Kárpátalján, sem a szomszédos megyékben nem akadt olyan bíró, aki aláírt volna ilyen nevetséges vádakon alapuló feltételezést, mint a hazaárulás vagy államellenes cselekmények. A kárpátaljai magyar közösség jogkövető magatartást tanúsít, eszében sincs semmiféle államellenes cselekedetek végrehajtására. Csernicskó István hangsúlyozta az EBESZ-megfigyelőknek, hogy az SZBU fegyveres házkutatásai az épületben hatással vannak a főiskolára, mint oktatási intézményre is, amely rontja az intézmény presztízsét, negatív hatással lehet az intézmény jelenleg folyamatban lévő akkreditációjára.

– tette hozzá Csernicskó István. A megfigyelők által korlátozott idejű megbeszélésen nem volt arra lehetőség, hogy megfelelően kitérjenek minden, a kárpátaljai magyarságot érintő témára, ezért a főiskola vezetősége angol és ukrán nyelvű kiadványokat adott át az EBESZ tagjainak a kárpátaljai magyarság állásfoglalásáról a kisebbségpolitikával kapcsolatban.

Forrás: Kárpátalja.ma; Fotó: Kárpátalja.ma

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.