Pesti Srácok

Bécs lakosságának csaknem harmada bevándorló

Bécs lakosságának csaknem harmada bevándorló

A bécsi önkormányzat legfrissebb nyilvántartási adatai alapján az osztrák főváros csaknem minden harmadik lakójának külföldi útlevele van. A felmérés további adatai alapján a lakosság közel ötven százaléka migrációs hátterű, vagyis mindkét szülője Ausztrián kívül született.

Bécs város önkormányzata 2007 óta – nem rendszeres időközönként – kiadja az úgynevezett "integrációs monitort" a főváros lakosságának összetételéről. Az aktuális felmérés szerint Bécs lakosságának 31 százaléka nem rendelkezik osztrák állampolgársággal. Ez négy százalékpontos emelkedést jelent az utoljára három évvel ezelőtt, 2017-ben kiadott arányhoz képest, a 2002. évi 16,4 százalékos mértékhez képest pedig majdhogynem megduplázódott a külföldiek száma a fővárosban. A felmérés további adatai szerint a bécsi lakosság majdnem fele migrációs hátterű, ami azt jelenti, hogy 45,9 százalékuknak mindkét szülője más országban született. Sőt, az ott lakók 36,7 százaléka maga is külföldön látta meg a napvilágot. A bevándorlók nagy része – a 2004-es EU-bővítés következtében – elsősorban az Európai Unó országaiból érkezett; a kivételt a 2015-ös év nagy menekülthulláma jelenti.

Philipp Hammer, az integrációs monitor egyik projektvezetője a Der Standard című osztrák napilapnak elmondta: a bécsi honosítási ráta 0,8 százalék, ami azt jelenti, hogy minden ezer, külföldi útlevéllel rendelkező lakos közül csak nyolcan kapják meg az osztrák állampolgárságot.

PestiSracok facebook image

– mutatott rá Hammer. A bevándorlás mértéke és a honosítás alacsony aránya közötti kontraszt más területeken is megmutatkozik. A 16 és 27 év közötti bécsiek 30,1 százaléka sem az országos, sem az önkormányzati választásokon nem szavazhat. Még nagyobb ez az arány a 27 és 40 év közöttiek körében: az adatok szerint 40 százalékuknak nincs szavazati joga. További érdekes részlet a tanulmányból, hogy a bécsi iskolarendszerben tanuló gyerekek 52 százalékának nem német az anyanyelve.

– kommentálta az adatokat a lapnak Christoph Wiederkehr, Bécs novemberben kinevezett alpolgármestere.

Forrás: MTI; Fotó: Daily Mail

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.