Pesti Srácok

Bécs lakosságának csaknem harmada bevándorló

Bécs lakosságának csaknem harmada bevándorló

A bécsi önkormányzat legfrissebb nyilvántartási adatai alapján az osztrák főváros csaknem minden harmadik lakójának külföldi útlevele van. A felmérés további adatai alapján a lakosság közel ötven százaléka migrációs hátterű, vagyis mindkét szülője Ausztrián kívül született.

Bécs város önkormányzata 2007 óta – nem rendszeres időközönként – kiadja az úgynevezett "integrációs monitort" a főváros lakosságának összetételéről. Az aktuális felmérés szerint Bécs lakosságának 31 százaléka nem rendelkezik osztrák állampolgársággal. Ez négy százalékpontos emelkedést jelent az utoljára három évvel ezelőtt, 2017-ben kiadott arányhoz képest, a 2002. évi 16,4 százalékos mértékhez képest pedig majdhogynem megduplázódott a külföldiek száma a fővárosban. A felmérés további adatai szerint a bécsi lakosság majdnem fele migrációs hátterű, ami azt jelenti, hogy 45,9 százalékuknak mindkét szülője más országban született. Sőt, az ott lakók 36,7 százaléka maga is külföldön látta meg a napvilágot. A bevándorlók nagy része – a 2004-es EU-bővítés következtében – elsősorban az Európai Unó országaiból érkezett; a kivételt a 2015-ös év nagy menekülthulláma jelenti.

Philipp Hammer, az integrációs monitor egyik projektvezetője a Der Standard című osztrák napilapnak elmondta: a bécsi honosítási ráta 0,8 százalék, ami azt jelenti, hogy minden ezer, külföldi útlevéllel rendelkező lakos közül csak nyolcan kapják meg az osztrák állampolgárságot.

PestiSracok facebook image

– mutatott rá Hammer. A bevándorlás mértéke és a honosítás alacsony aránya közötti kontraszt más területeken is megmutatkozik. A 16 és 27 év közötti bécsiek 30,1 százaléka sem az országos, sem az önkormányzati választásokon nem szavazhat. Még nagyobb ez az arány a 27 és 40 év közöttiek körében: az adatok szerint 40 százalékuknak nincs szavazati joga. További érdekes részlet a tanulmányból, hogy a bécsi iskolarendszerben tanuló gyerekek 52 százalékának nem német az anyanyelve.

– kommentálta az adatokat a lapnak Christoph Wiederkehr, Bécs novemberben kinevezett alpolgármestere.

Forrás: MTI; Fotó: Daily Mail

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.