Pesti Srácok

Bélyegsorozattal emlékeznek meg az első szabadon választott magyar kormányról

Bélyegsorozattal emlékeznek meg az első szabadon választott magyar kormányról

A 30 éve szabadon emlékévhez kapcsolódóan az első szabadon választott magyar kormány tagjairól bocsátott ki 10 bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet a Magyar Posta, a 30 éve szabadon Emlékbizottság és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával.

Magyarország kormánya az 1989–1990-es rendszerváltoztatás évfordulójára emlékévet hirdetett "30 éve szabadon" elnevezéssel. Az emlékévhez kapcsolódóan a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány együttműködést kezdeményezett a Magyar Postával, amelynek eredményeképpen egy éve a rendszerváltoztatás folyamatában jelentős szerepet vállaló személyiségeket ábrázoló bélyegkisívet bocsátottak ki – idézte fel az újabb bélyegsorozat szerdai ünnepélyes, online bemutatásán Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója.

Schmidt Mária történész, a "30 éve szabadon" emlékév kormánybiztosa elmondta: az 1945 utáni magyar történelem egyik legfelemelőbb pillanata 1990. május 23. volt. Ezen a napon tették le esküjüket Antall József miniszterelnök és kormányának tagjai, így végre újra szabadon választott kormánya lett Magyarországnak.

PestiSracok facebook image

– emlékezett Schmidt Mária.

– fogalmazott. Mint hozzátette, a most kibocsátott bélyegsorozat olyan gesztus, amely nemcsak a mának szól, hanem sokkal inkább a jövőnek: lenyomata annak, hogy 2020-ban tisztelettel és elismeréssel gondolnak az Antall-kormány tagjaira, akik "végérvényesen lerombolták a hazugság és az önkény falait". Schmidt Mária hangsúlyozta: a bélyegsorozat kibocsátásával kézbe vehető nyoma is marad annak a kormánynak, amelynek a magyarság oly sokat köszönhet.

Az első szabadon választott kormányról megemlékező bélyegsorozat (Terror Háza) 2020. december 15.

Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a Magyar Posta az elmúlt 150 évben több, mint 5550-féle bélyeget bocsátott ki.

– emelte ki, hozzátéve:

A "30 éve szabadon" emlékévhez kapcsolódóan kibocsátott kisív bélyegei az első szabadon választott kormány időközben már elhunyt tagjai közül kilenc főt mutatnak be: Antall József miniszterelnököt, Balsai István igazságügyi minisztert, Für Lajos honvédelmi minisztert, Gerbovits Jenő tárca nélküli minisztert, Győriványi Sándor munkaügyi minisztert, Horváth Balázs belügyminisztert, Mádl Ferenc tárca nélküli minisztert, Nagy Ferenc József földművelésügyi minisztert és Rabár Ferenc pénzügyminisztert. A tizedik bélyegen az ülésterem, a borítékon pedig az Országház épülete látható. Az alkalmi bélyegző a szavazat leadásának pillanatát örökíti meg.

– közölte Schamschula György.

Forrás: MTI/Terror Háza

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.