Pesti Srácok

És mi van a kétlelkű homoszexuális indiánokkal? - A kommunikációkutató szerint a gender-kérdés ellehetetleníti a tudományos kutatást

És mi van a kétlelkű homoszexuális indiánokkal? - A kommunikációkutató szerint a gender-kérdés ellehetetleníti a tudományos kutatást

Több mint kilencven féle gender-kategória, kétlelkűek, romantikus orientáció - Demeter Márton kommunikációkutató szerint a gender-kérdés lényegében megbénítja a tudományos munkát, mivel olyan területekre is ráerőltetik, ahol semmi keresnivalója. A kutató a Mandiner.hu-nak adott interjúben beszélt arról, véleménye szerint a téma kutatásában érdekelt emberek kilencven százaléka csak opportunizmusból kutat érzékenyítő témákat, de eleve könnyebb ösztöndíjhoz jutni, ha az ember az LMBTQ-mozgalmak szájíze szerinti kutatásokat végez.

Demeter Márton kommunikációkutató a Mandinernek adott interjúban beszélt arról, az LMBTQ-vonatkozások kutatása már olyan témákban is kötelező elvárás a társadalomtudományokban, amiknek semmi közük nincs a genderkérdésekhez. Mint megjegyezte, véleménye szerint a téma kutatásában érdekelt emberek kilencven százaléka csak opportunizmusból kutat érzékenyítő témákat, de eleve könnyebb ösztöndíjhoz jutni, ha az ember az LMBTQ-mozgalmak szájíze szerinti kutatásokat végez. Demeter Márton elmondta, tudományos körökben tapasztalható jelenség, hogyha bírálóként vagy konferencia-résztvevőként valakinek nincs semmilyen fogalma arról, miről szól egy kutatás, elég azt a kérdést föltenni, „na, hol van benne a gender issue”,

A kutató kifejtette, mára a gender-őrület ott tart, hogy az LMBTQ elé egy "2"-est kell tenni, mert állítólag "léteznek olyanok, akik indiánok, homoszexuálisnak vallják magukat, és egyszerre van férfi és női lelkük is", ők kétlelkűek 2 Spiritsek. Demeter Márton hozzátette, amúgy jelenleg kilencven körül tart a számontartott genderek száma, mivel

PestiSracok facebook image

Mint az interjúban megjegyezte, már nemcsak szexuális orientáció létezik, romantikus orientáció is. A kutató szerint a gender-téma megbénítja a kutatási lehetőségeket, miközben létezik legalább ötszáz specifikusan gender studies folyóirat, ezek közül 150 nemzetközileg is jegyzett, a legtöbb nyugati egyetemen pedig van ilyen tanszék is.

-hangsúlyozta. A kutató szerint a tudományos megközelítést elnyomja a neoliberális filozófia, amelynek lényege, hogy az ember akkor tud kulturális krediteket felhalmozni, hogyha képviseli ezeket a nézeteket.

-hangsúlyozta, megjegyezne a sokszínűségbe annak is bele kellene férnie, ha valaki nem akarja a sokszínűséget kutatni.

A teljes interjú itt olvasható.

Forrás: mandiner.hu; vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.