Pesti Srácok

Kásler Miklós: az idei karácsonykor ne testileg, hanem lelkileg öleljük meg egymást (Videó)

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hivatalos Facebook-oldalán megjelent interjúban foglalta össze gondolatait a 2020-as évről Kásler Miklós. A professzor beszélt az elmúlt egy év kihívásairól, a járványhelyzet okozta nehézségek ellenére kivívott kormányzati sikerekről és azokról az új lehetőségekről is, melyek a közeljövőben nyílhatnak meg Magyarország előtt. A miniszter a közelmúlt kiemelt sikerei között említette az új egészségügyi törvény megszületését, mellyel kapcsolatban azt mondta: „száz év múlva úgy fognak fogalmazni, hogy a magyar egészségügy előtt új jövő, új perspektíva nyílt ki”. A hit és a szeretet fontosságát hangsúlyozva a tárcavezető úgy fogalmazott: karácsonykor a szeretet megszületését ünnepeljük, az idei karácsony alkalmával ne testileg hanem lelkileg öleljük meg egymást.

Az interjúban Kásler Miklós elmondta: az EMMI vezetőjeként nehéz esztendőnek élte meg az idei évet. A kormány indulásakor nagyon szép célokat fogalmazott meg, melyek közül egyetlen egyet sem tettek félre, és számos eredmény született. Erre példának Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli győzelmét említette, melyet a rendkívül nehéz helyzet ellenére is történelmi győzelemnek nevezett. Kásler Miklós emlékeztetett: a kormány évtizedes adósságokat pótol, utalva itt az egészségügy hetvenéves elmaradására. Ide sorolta az új egészségügyi törvény megszületését, amivel kapcsolatban elmondása szerint:

Kijelentette: a Nemzeti Kulturális Tanács létrejöttével a kormány megfogalmazta az esélyegyenlőséget, a nagy nemzeti intézmények körüli hálózatok megerősítésével pedig egy új szemlélet meghonosítására törekedtek. A Magyar Nemzeti Alaptanterv létrehozását korszakalkotó eredménynek nevezte, ide sorolva a Magyarságkutató Intézet létrejöttét is. Megerősítette, hogy a magyar sportélet a járvány után is biztosított, hiszen a sport identitásunk része. A járványok emberekre gyakorolt hatásáról elmondta: a nagy pestisjárvány átalakította az emberi szemléletmódot, a járvány morális kérdéseket vetett fel, befolyással volt az egyházra, az iskolákra, a tanításra, a szolidaritásra. A világjárványoknak mindig következményei voltak, és most is következményei lesznek. Az embereknek egy része viszont megpróbálja elvontabb módon megítélni a járvány kitörését, és számot vet életmódjával, életszemléletével, szokásaival.

PestiSracok facebook image

Erkölcsi kérdésként a járványügyi szabályok betartását említette, hogy ki mennyire tartja be a maszkviselést, hiszen a maszk hordása köztudottan a járvány terjedésének egyik alapkérdése. Az emberek fegyelmezettségét rapszodikusnak nevezve kifejtette: a járvány első fázisában a lakosság fegyelmezetten viselkedett, majd a hazai kedvező adatok fényében lazult a szabálykövetés. Az emberek nem tartották veszélyesnek a járványt az alacsony halálozás miatt. Most viszont, amikor a járvány az egész világban tombol, amikor nem lehet az országot izolálni, ilyenkor látjuk ennek a következményét. Sajnálatosnak nevezte, hogy még mindig vannak vírustagadók, akik még mindig a gondolkodás szabadságára, a vélemény szabadságára hivatkoznak. Meglátása szerint ideológiai kérdés, hogy az ember szabadsága meddig terjed ki:

– szögezte le. A hit erejéről elmondta: a járvány alatt az emberek egy része egészen biztosan Istenhez fordulva keres válaszokat. A hit, a remény és a szeretet nyilvánvalóan nagyon sok ember viselkedését befolyásolja. A hit és a betegség kapcsolatáról elmondta: halálos betegséggel foglalkozott negyven évig, és ha nagyon röviden kellene összefoglalnia a tapasztalatait, akkor így értékelné: Isten nélkül lehet élni, de meghalni nagyon nehéz. Karácsony közeledtével, a szentestére vonatkozó szabályok kihirdetésével kapcsolatban leszögezte: a szeretet megszületését ünnepeljük, ami nem függ össze az ajándékokkal. A szeretet önzetlen, az idei karácsony alkalmával ne testileg öleljük meg egymást, hanem lelkileg – hangsúlyozta a miniszter.

Forrás: Facebook, Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)

Magyar ugar 2022 október 26.
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.