Pesti Srácok

Kásler Miklós: az idei karácsonykor ne testileg, hanem lelkileg öleljük meg egymást (Videó)

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hivatalos Facebook-oldalán megjelent interjúban foglalta össze gondolatait a 2020-as évről Kásler Miklós. A professzor beszélt az elmúlt egy év kihívásairól, a járványhelyzet okozta nehézségek ellenére kivívott kormányzati sikerekről és azokról az új lehetőségekről is, melyek a közeljövőben nyílhatnak meg Magyarország előtt. A miniszter a közelmúlt kiemelt sikerei között említette az új egészségügyi törvény megszületését, mellyel kapcsolatban azt mondta: „száz év múlva úgy fognak fogalmazni, hogy a magyar egészségügy előtt új jövő, új perspektíva nyílt ki”. A hit és a szeretet fontosságát hangsúlyozva a tárcavezető úgy fogalmazott: karácsonykor a szeretet megszületését ünnepeljük, az idei karácsony alkalmával ne testileg hanem lelkileg öleljük meg egymást.

Az interjúban Kásler Miklós elmondta: az EMMI vezetőjeként nehéz esztendőnek élte meg az idei évet. A kormány indulásakor nagyon szép célokat fogalmazott meg, melyek közül egyetlen egyet sem tettek félre, és számos eredmény született. Erre példának Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli győzelmét említette, melyet a rendkívül nehéz helyzet ellenére is történelmi győzelemnek nevezett. Kásler Miklós emlékeztetett: a kormány évtizedes adósságokat pótol, utalva itt az egészségügy hetvenéves elmaradására. Ide sorolta az új egészségügyi törvény megszületését, amivel kapcsolatban elmondása szerint:

Kijelentette: a Nemzeti Kulturális Tanács létrejöttével a kormány megfogalmazta az esélyegyenlőséget, a nagy nemzeti intézmények körüli hálózatok megerősítésével pedig egy új szemlélet meghonosítására törekedtek. A Magyar Nemzeti Alaptanterv létrehozását korszakalkotó eredménynek nevezte, ide sorolva a Magyarságkutató Intézet létrejöttét is. Megerősítette, hogy a magyar sportélet a járvány után is biztosított, hiszen a sport identitásunk része. A járványok emberekre gyakorolt hatásáról elmondta: a nagy pestisjárvány átalakította az emberi szemléletmódot, a járvány morális kérdéseket vetett fel, befolyással volt az egyházra, az iskolákra, a tanításra, a szolidaritásra. A világjárványoknak mindig következményei voltak, és most is következményei lesznek. Az embereknek egy része viszont megpróbálja elvontabb módon megítélni a járvány kitörését, és számot vet életmódjával, életszemléletével, szokásaival.

PestiSracok facebook image

Erkölcsi kérdésként a járványügyi szabályok betartását említette, hogy ki mennyire tartja be a maszkviselést, hiszen a maszk hordása köztudottan a járvány terjedésének egyik alapkérdése. Az emberek fegyelmezettségét rapszodikusnak nevezve kifejtette: a járvány első fázisában a lakosság fegyelmezetten viselkedett, majd a hazai kedvező adatok fényében lazult a szabálykövetés. Az emberek nem tartották veszélyesnek a járványt az alacsony halálozás miatt. Most viszont, amikor a járvány az egész világban tombol, amikor nem lehet az országot izolálni, ilyenkor látjuk ennek a következményét. Sajnálatosnak nevezte, hogy még mindig vannak vírustagadók, akik még mindig a gondolkodás szabadságára, a vélemény szabadságára hivatkoznak. Meglátása szerint ideológiai kérdés, hogy az ember szabadsága meddig terjed ki:

– szögezte le. A hit erejéről elmondta: a járvány alatt az emberek egy része egészen biztosan Istenhez fordulva keres válaszokat. A hit, a remény és a szeretet nyilvánvalóan nagyon sok ember viselkedését befolyásolja. A hit és a betegség kapcsolatáról elmondta: halálos betegséggel foglalkozott negyven évig, és ha nagyon röviden kellene összefoglalnia a tapasztalatait, akkor így értékelné: Isten nélkül lehet élni, de meghalni nagyon nehéz. Karácsony közeledtével, a szentestére vonatkozó szabályok kihirdetésével kapcsolatban leszögezte: a szeretet megszületését ünnepeljük, ami nem függ össze az ajándékokkal. A szeretet önzetlen, az idei karácsony alkalmával ne testileg öleljük meg egymást, hanem lelkileg – hangsúlyozta a miniszter.

Forrás: Facebook, Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.