Szakértők szerint hatékony az AstraZeneca/Oxford-vakcina
Szakértők szerint biztonságos és hatékony az AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus-oltóanyaga. A független szakértői értékelésekkel ellátott vizsgálati beszámoló kedden jelent meg a The Lancet című tekintélyes brit orvosi szakportálon.
Andrew Pollard, az oxfordi oltóanyag-fejlesztő csoport igazgatója a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában közölte: a szakfolyóiratban közzétett független vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a kidolgozott vakcina biztonsági és hatékonysági mutatói jók. Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora úgy fogalmazott a szakfolyóiratban közölt ismertetés megjelenése után, hogy a keddi nap valószínűleg 2020 eddigi legjobb napja. Hangsúlyozta: a független szakértői véleményekkel alátámasztott publikáció a vakcina hatékonyságának egyértelmű bizonyítéka.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) már elkezdte az AstraZeneca/Oxford-vakcina engedélyezési eljárását, és a brit kormány reményei szerint karácsony előtt ez az oltóanyag is forgalomba kerülhet. A kormány ebből a vakcinából 100 millió adagot már megrendelt. Az Egyesült Királyságban kedden kezdődött az oltási kampány egy másik vakcinával, amelyet a Pfizer és a BioNTech vállalatok dolgoztak ki közösen. Ebből az oltóanyagból, amelynek forgalmazását az MHRA a múlt héten engedélyezte, az első menetben 800 ezer adag áll rendelkezésre, de a brit kormány eddig 40 millió dózist rendelt belőle.
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltóanyagának hatékonysága a vizsgálati eredmények alapján átlagosan meghaladja a 70 százalékot, de alkalmazási technikáktól függően elérheti a 90 százalékot. A 24 ezer önkéntes bevonásával Nagy-Britanniában, Brazíliában és Dél-Afrikában elvégzett próbák azt mutatták, hogy azok közül, akik két nagy dózisú hatóanyagot tartalmazó oltást kaptak, 30-an fertőződtek meg később az új típusú koronavírussal. Abban a próbacsoportban viszont, amelynek hatóanyag nélküli szert adtak be, 101 fertőződés történt. Ez a jelentés szerint 62,1 százalékos hatékonyságnak felel meg. A kutatók ismertetése szerint azonban a hatékonyság 90 százalékra emelkedett abban a csoportban, amelynek tagjai először egy alacsonyabb, 50 százalékos hatóanyag-tartalmú, majd egy teljes dózisú vakcinát kaptak. Az oxfordi tudóscsoport számítási módszertana szerint e két alkalmazási módszer hatékonysági átlaga 70,4 százalék.
A vakcinát vizsgáló szakértők hangsúlyozták, hogy még ez is jóval meghaladja a szezonális influenza elleni oltóanyagok hatékonyságát. A két teljes dózisú, illetve az alacsonyabb és magasabb dózisú oltási kombinációk eltérő hatékonyságára egyelőre nincs magyarázat, ennek okát még vizsgálják. A szakértők kiemelik, hogy a beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség, senki nem szorult kórházi kezelésre és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát. Az Oxfordi Egyetem ismertetése szerint az AstraZenecával közösen kifejlesztett, ChAdOx1 nCoV-19 elnevezésű vakcina a náthát okozó adenovírus legyengített változatát tartalmazza. A hatóanyag alapjául alkalmazott vírust genetikailag úgy módosították, hogy az emberi szervezetben ne tudjon teljesen kifejlődni. A vizsgálati beszámoló szerint az ilyen típusú, évtizedek óta kutatott és széles körben használt oltóanyagok jelentős előnye, hogy stabilak, gyártásuk és szállításuk könnyű, és normál, 2-8 fok közötti hűtőszekrény-hőmérsékleten tárolhatók. A Pfizer/BioNTech-vakcinát mínusz 70 fokos hőmérsékleten kell tartani a szállítás és a felhasználásig tartó tárolás idejére.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
