Pesti Srácok

Szijjártó: Jót tenne a magyar-román viszonynak, ha az RMDSZ erősebb lenne a román parlamentben

Szijjártó: Jót tenne a magyar-román viszonynak, ha az RMDSZ erősebb lenne a román parlamentben

Szijjártó Péter szerint jót tenne a magyar-román viszonynak, ha az RMDSZ nagyobb erőt képviselne a román parlamentben. Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Marosvásárhelyen beszélt erről a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter kijelentette: nem azért jött Erdélybe, hogy beavatkozzon a román belpolitikába, Magyarország is kényes arra, hogy efféle ne történjen meg. Hozzátette: a választásokon Románia állampolgárai döntenek az országuk jövőjéről, és a döntésüket Magyarország tiszteletben fogja tartani.

– jelentette ki a magyar külügyminiszter. Hozzátette: Magyarország pragmatikus okokból érdekelt abban, hogy jó legyen az együttműködése Romániával. Az exportra nagyon érzékeny magyar gazdaság negyedik legfontosabb exportpiaca Románia. Évente több mint 5,5 milliárd eurónyi magyar áru és szolgáltatás célozza meg a román piacot. Románia a magyar tőkebefektetések nyolcadik legvonzóbb célpontja és Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere. Úgy vélte, hogy a két ország jó kapcsolata a Romániában élő magyaroknak és a Magyarországon élő románoknak is jó.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki. Szijjártó Péter elmondta: Kelemen Hunort és az RMDSZ-t kérdezték, hogyan tudnák segíteni az erdélyi magyarokat, és azt a választ kapták, hogy a gazdasági segítség lenne fontos, mert ezzel a magyar közösség is megerősödik és az a térség is, ahol ez a közösség él.

– jelentette ki. Arra az újságírói felvetésre válaszolva, hogy a román kormány írásos megállapodáshoz kötötte a program folytatását, Szijjártó Péter elmondta: a gazdaságfejlesztési program összeállításánál különösen figyeltek arra, hogy az a nemzetközi, európai és a romániai jogszabályoknak is megfeleljen.

– fogalmazott a miniszter. Kelemen Hunor a sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a nap folyamán Szijjártó Péterrel olyan beruházásokat látogattak meg Maros megyében, amelyek a magyar állam támogatásával jöttek létre. Ezt követően meglátogatták Soós Zoltánt, Marosvásárhely új polgármesterét, és koszorút helyeztek el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nemrég leleplezett köztéri szobránál. Az RMDSZ elnöke megköszönte a Fidesz-KDNP-kormány támogatását, kijelentette: amikor kellett, mindig támaszkodhattak egymásra. A politikus kijelentette: azt tapasztalta a kampány során, hogy sokan dühösek a buta járványellenes intézkedések miatt. Hozzátette: ő maga is az, de a harag nem jó tanácsadó. Hozzátette, nincsen egészségügyi kockázata a szavazáson való részvételnek, ezért mindenkit arra kér, hogy vegyen részt a parlamenti választáson. Hozzátette: az RMDSZ abban érdekelt, hogy már rövid távon javuljanak a román-magyar kapcsolatok, hiszen ebből mindenki csak nyerhet.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ akkor is részt venne-e egy román kormányban, ha nélküle is meglenne a többség a parlamentben, Kelemen Hunor kijelentette: alkotmányos reform és közigazgatási reform várható a következő négy évben, s ezekhez kétharmados többség kell a parlamentben. Hozzátette: az a kérdés, hogy lehet-e olyan többség, amely elfogadható alkotmányos, közigazgatási reformot hajt végre. Megjegyezte: ha ellenzékben maradnának, meglehet, hogy a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) kellene megosztaniuk az ellenzéki padsorokat.

MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.