Pesti Srácok

Szijjártó Péter: Magyarország meg akarja állítani a migrációt

Szijjártó Péter: Magyarország meg akarja állítani a migrációt

Meg akarjuk állítani a migrációt címmel jelent meg interjú Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a Süddeutsche Zeitung című német napilap online kiadásában szombaton. A tárcavezető szerint nagyszerű, hogy Magyarország és Lengyelország megegyezett Brüsszellel a jogállamisági mechanizmusról, és úgy tűnik, egyelőre lekerült a napirendről a Fidesz EP-képviselőinek kizárása az Európai Néppártból.

– fogalmazott a miniszter. Szijjártó Péter szerint a magyar kormány most elérte, hogy az EU-s források esetleges megvonását ne köthessék politikai és ideológiai különbségekhez. Az Európai Néppártban ennél bonyolultabb a helyzet, a konzervatív pártcsalád ugyanis a szocialistákkal többséget alkot az Európai Parlamentben, és ilyen módon balra tolódott az évek során. A magyar álláspont viszont eközben nem változott. Arra a kérdésre, hogy a magyar-német autóipari kapcsolatok mennyiben járulnak hozzá ahhoz, hogy megenyhítsék a CDU/CSU európai parlamenti képviselőinek hozzáállását fideszes kollégáikhoz, Szijjártó Péter úgy válaszolt:

PestiSracok facebook image

A legutóbbi, családdal kapcsolatos alkotmánymódosítással összefüggésben a miniszter elmondta, hogy sok vitájuk van az Európai Néppárton belül az általunk képviselt család- és szociálpolitika miatt, viszont a kormány ezt képviseli és ezért szavaztak immár egymás után harmadik alkalommal bizalmat a választók. Szijjártó Péter kiemelte azt is: a magyar kormány nagy szerepet játszott a migráció terheinek megosztásában, több, mint egymilliárd eurót költött az EU külső határvédelmére, és amíg egyesek kezelni, a kormány megállítani akarja a migrációt. Arra a kérdésre, miért nem csatlakozik Magyarország a közös Európai Ügyészséghez, a miniszter úgy válaszolt:

Kitért arra is, hogy Magyarország az utóbbi tíz évben növekedési rekordot döntött, és csökkentette az államadósságát. Szerinte ha az országban rendszerszintű korrupció lenne, ez nem lett volna lehetséges. Szijjártó Péter azt mondta: hosszú távon egyértelműen az EU-ban képzeli el Magyarország helyét. Arra a kérdésre, hogy Európa hosszú távon már csak gazdasági közösség lesz-e értékközösség helyett, a miniszter úgy reagált: a kettőt nem lehet elválasztani egymástól. Magyarország számára az európai értékek a nemzeti önazonosságot, önrendelkezést, kölcsönös tiszteletet jelentik. További fontos európai érték a keresztény örökség. A tárcavezető szerint Magyarország a közös európai értékekért küzd, viszont nem biztos abban, hogy mindannyian ugyanazt értjük-e még ez alatt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.