Pesti Srácok

Az orosz főügyész további adatokat kért Németországtól Navalnijjal kapcsolatban

Az orosz főügyész további adatokat kért Németországtól Navalnijjal kapcsolatban

Az orosz főügyész további adatokat kért a német igazságügyi hatóságoktól Alekszej Navalnij ellenzéki vezető megmérgezésével kapcsolatban, akit a múlt héten tartóztattak le egy moszkvai repülőtéren, miután visszaérkezett Németországból. A hatóság csütörtöki közlése szerint az orosz nyomozók által korábban benyújtott kérelmek többségét német részről elutasították, és a Navalnijjal, valamint feleségével készített interjúk átiratát sem tették bele a Moszkvába elküldött anyagokba.

Navalnij vasárnap tért vissza Németországból, ahol a novicsok típusú idegméreggel elkövetett merényletet követően kezelték. Hazaérkezésének másnapján, hétfőn egy bíróság harminc napra szóló előzetes letartóztatását rendelte el. A német igazságügyi hatóságok arról tájékoztattak, hogy a Navalnij elleni állítólagos támadással összefüggésben négy orosz jogsegélykérelemre válaszoltak. Az orosz főügyész és más orosz tisztségviselők azonban úgy vélik, hogy a válaszok nem voltak megfelelőek.

Navalnij ellen december 29-e óta elfogatóparancs volt érvényben Oroszországban. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) múlt héten nyújtott be keresetet, amelyben indítványozta az úgynevezett Yves Rocher-ügyben Navalnijra kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés letöltendővé változtatását. A hatóság az orosz büntető törvénykönyvnek arra a paragrafusára hivatkozott, amely szerint retorzióval sújtható az elítélt, ha nem térítette meg a kárt, vagy ha újabb bűncselekményt követett el. Az FSZIN korábban kifogásolta, hogy Navalnij megsértette a lakhelyelhagyási tilalmat, amikor szeptemberben Szibériába utazott, ahol egybehangzó külföldi laboratoriumi vizsgálatok szerint megmérgezték.

Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, és további 4,5 milliót egy másik cégnek.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.