Pesti Srácok

Csaknem száz embert vettek őrizetbe az újabb minszki tüntetéseken

Csaknem száz embert vettek őrizetbe az újabb minszki tüntetéseken

Mintegy száz ellenzéki tüntetőt vettek őrizetbe szombaton, Minszkben a fehérorosz hatóságok nem engedélyezett demonstrációkon való részvétel miatt – közölte a fővárosi végrehajtó bizottság belügyi részlege. A rendőrség tájékoztatása szerint Minszkben rövid ideig tartó és kis létszámú ellenzéki tüntetéseket tartottak.

A tiltakozók között voltak, akik az utak mentén legfeljebb harminc fős csoportokban élőláncot alakítottak, a hatóságok szerint főleg azzal a céllal, hogy fényképeket készítsenek, és azokat a közösségi médiában posztolva azt a látszatot keltsék, mintha tömegtüntetések történtek volna. Szombat reggel a tiltakozók kis csoportokban több városnegyedben az udvarokon gyülekeztek, majd az ellenzék által használt fehér-piros-fehér zászlók alatt felvonultak kerületükben, illetve Minszk központjában is. A fővárosi rendőrség ismételten felszólította az állampolgárokat, hogy ne üljenek fel a provokációknak, és ne vegyenek részt a nem engedélyezett demonstrációkon.

Az augusztus 9-i vitatott tisztaságú elnökválasztás óta, amelyen Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával újabb mandátumot szerzett, rendszeressé váltak a tüntetések Fehéroroszországban. Lukasenka azóta emigrációba kényszerített fő ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja – aki hivatalosan 10,12 százalékot kapott, de az ellenzék számításai szerint valójában megnyerte a választást – a múlt év végén arra szólította fel híveit, hogy tömegtüntetések helyett a tiltakozás más formáit alkalmazzák, kisebb létszámú helyi felvonulásokat, flashmobokat, performance-okat tartsanak. Az ellenzék Lukasenka lemondását és új választást követel, az elnök azonban nem hajlandó erre, helyette alkotmánymódosítást helyezett kilátásba. Lukasenkát számos nyugati ország és az EU sem ismeri el törvényes államfőnek, és célzott szankciókkal is sújtották kormányának tagjait.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)