Pesti Srácok

Hiába az egymillió aláírás, az Európai Bizottság megvétózta a Minority SafePacket

Hiába az egymillió aláírás, az Európai Bizottság megvétózta a Minority SafePacket

A szükséges egymilliónál is több aláírást sikerült összegyűjteni a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogaiért, de az Európai Bizottság mégis megvétózta a kezdeményezést. Brüsszelben arra hivatkoztak ugyanis, hogy nincs hatásköre az EU-nak, hogy a kisebbségi jogvédelem terén jogszabályokat alkosson. Persze ez a jogállamiságot gyakran emlegető jogvédőktől egy kicsit sem meglepő.

Az Európai Bizottság az aláírásgyűjtés lezárulta és az Európai Parlament ajánlása után sem fog jogalkotási eljárást kezdeményezni a kisebbségi jogvédelem ügyében – derül ki a Bizottság pénteken közzétett összefoglalójából. A dokumentumból kiderül, hogy a bizottság szerint az EU-nak nincs általános jogalkotási hatásköre a nemzeti kisebbségek védelme és a kisebbségi nyelvhasználat terén, ez tagállami hatáskör – írja a Mandiner. Mint ismert, a Minority SafePack – amely főként az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogaira és az általuk lakott régiók anyagi támogatására koncentrál – az első olyan polgári kezdeményezés, amely elsöprő, kétharmados többséggel elnyerte az Európai Parlament hivatalos jóváhagyását múlt decemberben. A 2013-ban indított kezdeményezés hosszú utat járt be, mivel az Európai Bizottság csak az uniós bíróság ítélete után regisztrálta a javaslatcsomagot, így vált európai üggyé is.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője szerint az Európai Bizottság cserben hagyta az őshonos kisebbségeket.Közleményében a képviselő úgy értékelt: az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Vincze Loránt a kezdeményezők nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik mindvégig hittek az ügyben, hangsúlyozva, hogy az elmúlt nyolc év alatt értéket teremtettünk: soha nem volt ekkora nemzetközi sikere az erdélyi magyar közösségnek.

Forrás: Mandiner; Forrás: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.