Pesti Srácok

Már az ENSZ-főtitkár is felszólalt a legnagyobb techcégek túlhatalma ellen

Már az ENSZ-főtitkár is felszólalt a legnagyobb techcégek túlhatalma ellen

António Guterres ENSZ-főtitkárt különösen aggasztja a közösségi médiát működtető cégek hatalma; szerinte ki kell dolgozni olyan mechanizmusokat, amelyekkel szabályozhatók az olyan döntések, mint például Donald Trump volt amerikai elnök Twitter-fiókjának letiltása. A Twitter január elején határozatlan időre zárolta az akkor még hivatalban lévő Trump nyolcvankilencmillió követővel rendelkező, mintegy tizenkét éve működtetett fiókját.

– mondta csütörtökön New Yorkban Guterres, újságírói kérdésre válaszolva. Az ENSZ-főtitkár szerint olyan mechanizmust kell kidolgozni, amely egy szabályozási keret révén lehetővé teszi az ilyen döntések meghozatalát a törvényekkel összhangban. Guterres aggodalmát fejezte ki a közösségi platformok által a hirdetőknek továbbított adatok mennyisége miatt, amelyek ugyancsak felhasználhatók az emberek magatartásának befolyásolására. Aggasztó szerinte az is, hogy fennáll a veszélye, hogy ezeket az adatokat politikai indíttatásból használják fel a polgárok felletti ellenőrzés megszerzésére.

Jack Dorsey, a Twitter tulajdonosa január közepén megvédte a közösségi oldal döntését Donald Trump fiókjának zárolásáról, de arra is figyelmeztetett, hogy ez veszélyes precedenst teremthet. Dorsey saját Twitter-oldalán közzétett üzenetében leszögezte: nem örül ugyan a döntésnek, de azt gondos mérlegelés után hozták meg. A Twitter január elején határozatlan időre zárolta az akkor még hivatalban lévő Trump nyolcvankilencmillió követővel rendelkező, mintegy tizenkét éve működtetett fiókját, mondván, fennáll annak a veszélye, hogy további erőszakot szít, miután feltehetőleg üzenetei hatására tüntetők megrohamozták a Capitoliumot. A még hivatalban lévő elnököt a Facebookról, a YouTube-ról és az Instagramról is letiltották hasonló okokból, legalább utódja, Joe Biden január 20-ai beiktatásáig, illetve a Twitch és a Snapchat is elérhetetlenné tette az oldalát. Korábban az Amazon távolította el alkalmazáskínálatából a Trump-hívők által kedvelt Parler közösségi oldalt. Trump cenzúrával vádolta a közösségi médiát.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.