Pesti Srácok

Óriási az igény az informatikusokra hazánkban

Óriási az igény az informatikusokra hazánkban

Az elmúlt öt évben kétszeresére nőtt az informatikusok iránti kereslet Magyarországon: a munkáltatók 44 ezer digitális szakembert vehetnének fel a következő két évben, ha nem kellene számolniuk az évről évre növekvő szakemberhiánnyal, 2015-ben ez a szám még csak 22 ezer volt – közölte az IVSZ - Szövetség a Digitális Gazdaságért hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint egy átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az IVSZ és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség megbízásából az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) részeként elvégzett kutatásban 3140 céget, 2159 informatikust, 1785 középiskolás és 2170 felsőoktatásból lemorzsolódott diákot kérdeztek meg, valamint csaknem 11 ezer álláshirdetést elemeztek.

Kilencezer üres álláshely

A keresleti és a kínálati oldal elemzése alapján megállapították, hogy az IT-szakértők iránti piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását: jelenleg is mintegy 9 ezer informatikai álláshely betöltetlen és a mostani trendek alapján két év múlva akár 26 ezer is lehet a különbség a piaci kereslet és a képzési kibocsátás között. Miközben a különböző képzési rendszerek a következő két évben mintegy 18 ezer új szakembert bocsátanak a munkaerőpiacra.

PestiSracok facebook image

Enyhén nő a diplomás informatikusok száma

Arra is rámutattak, hogy az öt év elteltével megismételt munkaerőpiaci kutatás szerint 2015 óta csak enyhén nőtt a diplomás informatikusok száma. Bár az utóbbi években népszerűvé váltak az IT képzési programok a felnőttképzésben, ezek azonban nem elegendőek az informatikushiány érdemi enyhítéséhez, mivel az álláshelyek 72 százalékában felsőfokú IT-végzettséget várnának el. A jelentős munkaerőhiány miatt a munkáltatók kényszerűségből vagy a keresettnél alacsonyabb végzettségű munkatársat alkalmaznak, vagy kivárnak a tervezett fejlesztéssel. Az oktatás problémái mellett az informatikushiányhoz hozzájárulnak a munkahelyeken tapasztalt nehézségek is: a megkérdezett informatikusok 26 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a legtöbben alacsony bér, más terület iránti érdeklődés, vagy a kiégés miatt; a megkérdezettek mintegy harmada pedig a külföldi munkavállalást is megfontolná.

Javaslatcsomagot dolgoznak ki

Az IVSZ közölte, a kritikus mértékű szakemberhiány elkerüléséhez az állam gyors, hatékony és átfogó beavatkozására lenne szükség, ennek érdekében komplex javaslatcsomagot dolgoznak ki. A közlemény idézte Vinnai Balázst, az IVSZ elnökét, aki elmondta, az egyetemi IT-képzések, valamint a lemorzsolódás mérséklése szempontjából is fontos a köznevelés digitális átalakítása, valamint a szakképzés és a felnőttképzés színvonalának növelése, az innen kikerülők munkaerőpiaci lehetőségeinek javítása. Ezen felül az is fontos, hogy állami programokkal, akár bértámogatással vonzóbbá tegyék az informatikusok számára a Magyarországon, illetve a pályán maradást.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.