Donáth és Gyöngyösi is támadta a magyar kormányt Brüsszelben a Facebook miatt
Az Európai Parlament plenáris ülésén, a közösségi média demokratikus ellenőrzéséről szóló vitában a hazai ellenzék ismét nagyot alakított. A jobbikos Gyöngyösi, és Donáth is támadta a magyar kormányt. A Momentum üdvöskéje szerint a magyar kormány a saját fennhatósága alá akarja vonni a Facebookot és szerinte nem lehet eltűrni azt, hogy "egy fideszes hatóság mondja meg az embereknek, mit posztolhassanak". Gyöngyösi szerint a dezinformációk elleni küzdelem előmozdítása érdekében minél előbb létre kell hozni egy európai közmédia-szolgálatot.
A momentumos Donáth Anna megelégedését fejezte ki az Európai Parlament plenáris ülésén a közösségi média demokratikus ellenőrzéséről szóló vitában. Szerinte jó az, hogy az EU felismerte az internetes óriásvállalatok szabályozásának szükségességét, de mint mondta, az autokrata vezetők a szabályok bevezetésével saját hatalmukat akarják megszilárdítani, és leigázni az ellenzéket.
A lengyel után a magyar kormány is bejelentette, hogy saját fennhatósága alá akarja vonni a Facebookot. Eltűrhetjük-e, hogy egy fideszes hatóság mondja meg a magyar embereknek, mit posztolhassanak?
– tette fel a kérdést Donáth.
Gyöngyösi szerint a populistáké a terep
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője szerint a populisták kihasználják a közösségi média lehetőségeit, és ők akarnak szabályozni.
A magyar kormány egy nemzeti jogszabályt tervez a közösségi média szabályozására, ami által a következő mocskos hadjáratuknak akarnak jogvédelmet szerezni és szabotálni az ellenzéket
– fogalmazott. A képviselő szerint a dezinformációk elleni küzdelem előmozdítása érdekében minél előbb európai közmédia-szolgálatot kell létrehozni.
Jourová szerint fontos az ideológiamentesség
Szigorú és kikényszeríthető nemzetközi digitális szabályozásra van szükség a közösségi médiában, ami lehetővé teszi a nagy internetes cégek felelősségre vonhatóságát is
– jelentette ki Věra Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos. A cseh biztos hangsúlyozta: a szabályozásnak ideológiamentesnek kell lennie, "tehát sem jobb-, sem baloldalinak". Jourová azt mondta, hogy a közösségi média átalakította a politikai kommunikációt, új lehetőségek és új problémák merültek fel.
Kockázatokról beszélhetünk akkor, amikor az internetes óriáscégek úgy döntenek, hogy felfüggesztik és eltávolítják a volt amerikai elnök profilját, noha Donald Trump felelőtlenül erőszakra buzdított, és fanatizálta a tömegeket
– húzta alá. Věra Jourová hozzátette, hogy a hamis online tartalmak és a gyűlöletbeszéd ellen külön jogszabályt akar létrehozni az Európai Bizottság; új európai megegyezésre van szükség a félreinformálás elleni küzdelemmel kapcsolatban, ami kockázatos lehet különösen politikai választások idején. Jourová hangsúlyozta viszont, hogy az egyéni vélemények és a káros tartalmak között különbséget kell tenni. A biztos hozzátette, hogy a bizottság a fizetett politikai hirdetésekkel kapcsolatban is szabályozási javaslatot fog közzétenni.
Működik a cenzúra
Hidvéghi Balázs, a Fidesz uniós parlamenti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az internetes óriáscégek egyetlen gombnyomással számukra ideológiailag nem megfelelő véleményeket törölhetnek, és a közösségi platformok vezetői szabadságot korlátozó politikai szereplővé váltak a szabályok hiányában.
Egy amerikai elnök letiltása, függetlenül a személyétől és a megítélésétől, teljes mértékben elfogadhatatlan, és sérti a demokratikus alapelveket
– hangsúlyozta. Mint mondta, a politikai véleménynyilvánítás már a világhálón zajlik, ezért biztosítani kell, hogy a szólásszabadság mindenkor érvényesüljön az interneten is; az óriáscégek nem lehetnek a nyilvánosság döntőbírái. A szabad véleménynyilvánítás a demokrácia alappillére, így olyan szabályokra van szükség, amelyek rábírják az óriáscégeket a törvényes és átlátható, ellenőrizhető működésre, és nem tűrik a szabadság önkényes korlátozását.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor
