Pesti Srácok

Hazaküldte az első képet a Marsról az Egyesült Arab Emírségek űrszondája

Hazaküldte az első képet a Marsról az Egyesült Arab Emírségek űrszondája

Közzétette az Egyesült Arab Emírségek vasárnap az első képet a Marsról, amelyet az első arab marsszonda, az Amal (Remény) készített a vörös bolygóról. A szerdán, pirkadatkor készült felvételen jól kivehető a bolygó északi sarkvidéke, valamint a Naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympus Mons.

A fotót öt nappal azután publikálták, hogy hét hónapig tartó utazás eredményeként kedden Mars-körüli pályára állt az arab világ első bolygóközi űrszondája, az Amal. A Mars felszínéntől 25 ezer kilométeres távolságból fényképet az ország tényleges uralkodója, Mohamed bin Zajed tette fel Twitter-fiókjára.

– hangoztatta a trónörökös. Az űrszonda 22–44 ezer kilométeres magasságban köröz a Mars körül, és a vörös bolygó légkörét és időjárási jelenségeit vizsgálja. Az Amal az arab világ első bolygóközi missziója. Az űrhajó a coloradói Boulder Egyetem közreműködésével készült, és egy japán űrközpontból bocsátották fel. Az Egyesült Arab Emírségek az ötödik ország, amely sikeresen küldött űrexpedíciót a vörös bolygóhoz. Mars-programja része azon erőfeszítéseinek, hogy fejlessze tudományos és technológiai képességeit, és csökkentse függőségét a kőolajtermeléstől. Űrügynöksége azt tervezi, hogy 2117-ig kutatói letelepednek a vörös bolygón. Az emírségek Mars-missziója eddig mintegy 200 millió dollárba került.

PestiSracok facebook image

Szerdán egy kínai űrszonda, a Tianven-1 (Kérdések a mennynek) állt pályára a Mars körül, a NASA marsjárója, a Perseverance (Állhatatosság) pedig február 18-án landol a vörös bolygón.

Forrás: MTI; Fotó: EPA/Ali Haider

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!