Pesti Srácok

Hosszú Katinka is beoltatta magát, bízik a magyar hatóságokban

Hosszú Katinka is beoltatta magát, bízik a magyar hatóságokban

Környezettudatosságról, a koronavírus-járvány hatásairól és az olimpiai felkészülésről is beszélgetett Áder János köztársasági elnök Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszóval Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában. Hosszú Katinka a védőoltások mellett érvelve arról is beszélt, hogy szerinte „ami a magyar hatóságok szerint jó, az jó", így már ő is megkapta az első adag Pfizer-vakcinát.

Az atv.hu cikke szerint Áder János a műsorban úgy fogalmazott: tavaly a kevesebb verseny és az elmaradt olimpia mellett Hosszú Katinka egy másik arcát is megmutatta. Járt Böjte Csabánál a dévai gyermekotthonban, felajánlott másfél millió forintot a Semmelweis Egyetemnek a koronavírussal kapcsolatos kutatómunka támogatására, ősszel pedig előadást tartott sikeres vállalkozása titkairól. Emellett többször is felszólalt a klímaváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatban is. Hosszú Katinka erre reagálva azt mondta, szeretné az ismertségét felhasználni a környezetvédelem érdekében is. Kiemelte: a víz gyermekkorától fogva központi szerepet játszik az életében. Baja környékén a Sugovicában és a Dunában is sokat fürödtek régen, amikor sokkal tisztább volt a víz, mint ma.

A köztársasági elnök rámutatott: évtizedekkel ezelőtt a magyar folyókon még nem volt jellemző a műanyagszennyezés. Az 1970-es években átlagosan fejenként évente két kiló műanyagot használtunk el, ma több mint negyven kilót, és ez a vízpartokon is megjelenik – hangsúlyozta Áder János. Az elmúlt napokban ráadásul riasztó híreket kaptunk a Tiszáról, mert Ukrajna és Románia felől sok műanyagszemét jött át a víz felszínén Magyarországra. Hosszú Katinka Kaliforniában járt egyetemre, ennek kapcsán az államfő arról beszélt, hogy az Egyesült Államok sokáig a világ legszennyezőbb országa volt, és – bár már Kína megelőzi – az egy főre eső kibocsátás még mindig ott a legmagasabb; háromszorosa a magyarországinak, 2,5-szerese az Európai Unióénak és duplája a kínainak.

Klímatudatosság szempontjából Hosszú Katinka pozitív példaként emelte ki Norvégiát, ellenpéldaként Kínát hozta fel, ahol a sportolók a világkupa-sorozatban már eleve kalkulálnak azzal, hogy Pekingben a szmog miatt másodpercekkel rosszabbak lesznek az úszóeredményeik. A sportoló elmondta: házának építésekor is fontosak voltak számára a fenntarthatósági szempontok, akár a beépíthetőség terén, akár abban, hogy geotermikus fűtést használnak. Figyel arra, hogy csak azt vegye meg, amire szüksége van, és minimalizálja az általa termelt szemetet.

PestiSracok facebook image

A koronavírus-járványról szólva az úszó aggasztónak nevezte azt a tavalyi időszakot, amikor elkezdtek kiesni a versenyek, hiszen ezek a felkészülésében fontos szerepet játszanak. Beszélgettek a fiatal generációra jellemző, a bezártság okozta türelmetlenségről is: Áder János ennek kapcsán a nagyszülők, dédszülők generációját hozta ellenpéldaként, akik világháborúkat, válságokat, spanyolnátha járványt éltek túl, viseltek türelmesen.

Hosszú Katinka a védőoltások mellett is hallatta a hangját: úgy gondolja, hogy ami a magyar hatóságok szerint jó, az jó. Elmondta, hogy mivel Magyarországon az olimpiára készülő sportolókat is beoltják, már ő is megkapta az első adag Pfizer-vakcinát. Az olimpiai szereplésről szólva – amit még megelőz májusban a budapesti Európa-bajnokság – megjegyezte: több olimpiai "A" szintje van, de nem indul minden számban. A két vegyes szinte biztos, a többit a felkészüléstől függően dönti majd el. Mivel a járvány miatt jóval kevesebb a verseny, a mezőnyt sem lehet annyira látni – mondta Hosszú Katinka.

Forrás: atv.hu, Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!