Pesti Srácok

Kövér László online konferencián egyeztetett kínai kollégájával

Kövér László online konferencián egyeztetett kínai kollégájával

A dinamikusan fejlődő kétoldalú kínai-magyar kapcsolatokról, a Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködéséről, a koronavírus elleni küzdelemről, valamint a magyar Országgyűlés és a kínai Országos Népi Gyűlés kapcsolatáról is szó volt azon a videokonferencián, amelyet pénteken tartottak Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Li Csan-su, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnöke részvételével.

Kövér László – a kínai fél kezdeményezésére rendezett tanácskozáson – kijelentette, hogy mind a magyar kormány, mind a magyar Országgyűlés részéről kifejezetten elégedett a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolataink fejlődésével. Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnökének az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a házelnök köszönetet mondott kínai kollégájának azért a segítségért, amelynek eredményeként a koronavírus-járvány kitörése után egy közvetlen, Kína–Budapest légihídon jelentős mennyiségű egészségügyi felszerelés érkezett Kínából Magyarországra. Kövér László megköszönte azt is, hogy sikeres tárgyalások után idén január végéig mintegy 5 millió adag kínai oltóanyagot vásárolhatott hazánk a Sinopharm cégtől, amelynek első szállítmánya, 550 ezer vakcina ezen a héten érkezett meg Budapestre. Li Csan-su ugyancsak megköszönte Kövér Lászlónak, hogy Magyarország az elsők között ajánlott fel konkrét segítséget országának a járvány megfékezése érdekében. Az Országgyűlés elnöke elismerését fejezte ki partnerének, hogy Kína saját eszköztárával sikeresen küzdötte le a vírust, akadályozta meg annak továbbterjedését, ami jórészt a gyorsan meghozott intézkedéseknek és a fegyelmezett állampolgári magatartásnak volt köszönhető.

– fogalmazott Kövér László. A két ország gazdasági kapcsolatáról szólva a házelnök kijelentette, hogy az elmúlt tíz esztendőben nagy utat tettek meg egymás felé: Magyarországon a Keleti Nyitás stratégiájának meghirdetése – amely révén 25 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom –, Kínában pedig az Egy Övezet, Egy Út program megteremtette a stratégiai együttműködés alapfeltételeit. 2020-ban Kínából érkezett Magyarországra a legtöbb külföldi befektetés, amivel a kínai befektetések összértéke meghaladta az öt milliárd dollárt, és a Magyarországon működő kínai vállalatok több, mint 16 ezer embernek és családjuknak adnak megélhetést. Kövér László örvendetesnek nevezte, hogy miközben a járvány miatt gazdaságaink is lendületet vesztettek szerte a világon, a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatokban mind a kivitel, mind a behozatal oldalán több, mint 20 százalékos növekedést könyvelhettünk el 2020-ban. A felek nagyra értékelték a 17+1-es együttműködést, és szorgalmazták, hogy a program keretében minél több konkrét projekt megvalósulhasson. Kövér László kijelentette, hogy a Kína és a kelet-közép európai országok közötti együttműködést nem tekintik az Európai Unió alternatívájának, sokkal inkább egyfajta hídnak az unió és Kína, illetve Ázsia között, amely révén mások számára is hasznosítható modelleket tudnak kidolgozni. Li Csan-su és Kövér László egyetértett abban, hogy országaik a jövőben is a pragmatikus együttműködésben érdekeltek, amelynek egyik feltétele a belügyekbe való be nem avatkozás, valamint a partner stratégiai érdekeinek a tiszteletben tartása.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Az Országgyűlés Sajtóirodája/Pólya-Pető Dávid

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.