Mianmari puccs – Éles lőszerrel lőttek rendőrök tüntetőkre, többen meghaltak
Éles lőszerrel lőttek a rendőrök szombaton a junta ellen tüntetőkre a mianmari Mandalajban, két tiltakozó meghalt, húszan megsebesültek. Közben folytatódnak az előállítások, három hét alatt közel ötszázötven embert vettek őrizetbe, közöttük politikai és szakszervezeti vezetőket, szerzeteseket, aktivistákat – közölték helyi források.
A február 1-jén államcsínyt végrehajtó katonák ellen tüntetők szombaton is az utcára vonultak Mianmar több városában. A katonai kormányzás beszüntetését és a megválasztott vezető, Aung Szan Szú Kjí szabadon engedését követelő tiltakozók között ott voltak az etnikai kisebbségek tagjai, költők és közlekedési dolgozók is. Mandalajban egyes tüntetők kövekkel dobálták meg a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak és tüzet nyitottak a tömegre. Egy orvos megerősítette, hogy az egyik fejen talált tüntető a helyszínen életét vesztette, míg egy másik később halt meg, miután mellbe lőtték. Előző nap egy húsz éves fűszerárus lány halt meg, aki egy múlt heti tüntetésen sebesült meg. Ő volt a junta elleni tüntetések megtorlásának első áldozata.
A február 1. óta hatalmon lévő junta egyre inkább növeli a nyomást a demokráciapárti mozgalomra. Ennek ellenére több ezer tiltakozó – közöttük számos etnikai kisebbség képviselője népviseletben – ismét az utcára vonult Rangunban, az ország gazdasági fővárosában. A tüntetők a polgári kormányzás visszaállítását, az őrizetbe vettek szabadlábra helyezését és a katonáknak kedvező alkotmány eltörlését követelik. Három héttel az Aung Szan Szú Kjí polgári kormányát megdöntő és tízévi törékeny demokráciának véget vető államcsíny után a nemzetközi tiltakozások és az újabb szankciók bejelentése nem rendítette meg a tábornokokat. Hat egymást követő éjszaka szinte teljesen szünetelt az internetszolgáltatás. Folytatódnak az előállítások, három hét alatt közel ötszázötven embert vettek őrizetbe, közöttük politikai és szakszervezeti vezetőket, szerzeteseket, aktivistákat – közölte a politikai foglyokat segítő civil szervezet. Közülük mintegy negyvenet engedtek el.
Az elmúlt két hétben mianmariak százezrei tüntettek országszerte, a hadsereg által 2007-ben vérbe fojtott sáfrányos forradalom óta nem volt ilyen kiterjedt tiltakozó megmozdulás. A megtorlásoktól való félelem igen erős az egykori Burmában, amely 1948-ban történt függetlenné válása óta több, mint ötven éven át élt katonai diktatúrában. Ennek ellenére a tüntetésekkel párhuzamosan folytatódnak a polgári engedetlenségi felhívások, sztrájkolnak az orvosok, tanárok, légiirányítók és vasutasok. A válság továbbra is a nemzetközi figyelem középpontjában áll. Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn ülnek össze, hogy megvitassák a mianmari hadsereg ellen hozandó intézkedéseket – emlékeztetett az AFP francia hírügynökség. Eddig a mianmari nép elleni erőszakot elítélő Egyesült Államok vezetett be célzott szankciókat egyes tábornokok ellen; hasonlóképpen járt el az egykori gyarmattartó Nagy-Britannia, valamint Kanada.
Az Egyesült Államok aggodalmának adott hangot, amiért Malajzia ki akarja adni a mianmari menedékkérőket és más, Mianmarból érkezetteket. Malajzia a múlt héten jelentette be, hogy kiad ezerkétszáz mianmari állampolgárt, akikért a junta hajókat küld. Malajziában hivatalosan nem ismerik el a menekültstátuszt, és a menedékkérőket az egyéb illegális bevándorlókkal együtt őrizetbe veszik. A deportálandók között van a mianmari muszlim és csin közösség közel száz tagja, akik az üldöztetés elől menekültek Malajziába. A malajziai Lumut haditengerészeti bázisnál három hajó horgonyzott szombaton mianmari zászló alatt, amelyek nevük elhallgatását kérő malajziai illetékesek szerint a fogva tartott mianmari állampolgárokért érkeztek.
Forrás: MTI, Fotó: MTI/AP/Szakcsaj Lalit
