Pesti Srácok

Navalnij-ügy – A Kreml szerint a tömeges őrizetbe vétel nem megtorlás

Navalnij-ügy – A Kreml szerint a tömeges őrizetbe vétel nem megtorlás

Nem megtorlás, hanem hatósági intézkedés az Alekszej Navalnij ellenzéki politikust engedély nélküli tiltakozásokon támogató tüntetők őrizetbe vétele és az erő alkalmazása velük szemben – jelentette ki újságíróknak csütörtökön, Moszkvában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, elismerve, hogy az előállítottak száma meghaladja a börtönadminisztráció kapacitását. Lech Walesa a Nobel Bizottsághoz csütörtökön eljuttatott levelében Navalnijt Nobel-békedíjra jelölte – közölte a volt elnök titkára, Marek Kaczmar az AFP francia hírügynökséggel. A Szolidaritás szakszervezet egykori vezetője dicsérte az orosz ellenzéki politikus bátorságát, hogy visszatért Oroszországba.

– mondta Dmitrij Peszkov.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. Peszkov elismerte, hogy a tüntetéseken több embert vettek őrizetbe, mint amennyinek az ügyét az elkülönítő fogházak fel tudják dolgozni, ezért sokakat továbbra is a rabszállító teherautókban tartanak fogva. Megígérte, hogy a hatóságok mindent meg fognak tenni az elhelyezésük érdekében, egyúttal hozzátette: szerinte nem szabad szem elől téveszteni, hogy olyanokról van szó, akik nem engedélyezett tüntetéseken vettek részt. A szóvivő elmondta, hogy Putyin nem készül találkozni Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, aki csütörtökön Moszkvába érkezik. Közölte, hogy a Kreml nem foglalkozik engedélyek kiadásával, ezért ha Borrell találkozni kíván Navalnijjal, akkor erre az orosz büntetés-végrehajtástól kell lehetőséget kérnie. Korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő nyilatkozott hasonlóképpen, kizárva annak lehetőségét, hogy a diplomáciai tárca közvetítsen az EU fődiplomatája által igényelt találkozó ügyében. Peszkov elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Egyesült Államok a Navalnij-ügy miatt várhatóan újabb szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen. Megismételte, hogy Moszkva nem kívánja figyelembe venni az orosz jogalkalmazásra és bírói ítéletekre vonatkozó külföldi nyilatkozatokat, de kész felvilágosítást adni. Zaharova arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy

Kilátásba helyezte a téma hivatalos szintre emelését. Peszkov elismerte: túlzott erőalkalmazásnak tartja, hogy Navalnij egyik szövetségesének, Ljubov Szobolnak egy munkatársa ellen kínzást alkalmaztak a fogdában. Sürgette, hogy az érintett tegyen feljelentést az ügyészségen, és nyújtson be keresetet a bíróságon jogorvoslatért. Aljona Kitajeva 21 éves önkéntes, Szobol munkatársa korábban több ellenzéki kiadványnak elmondta, hogy egy moszkvai rendőrparancsnokságon ütlegelték, és nejlonszatyrot húztak a fejére, hogy elárulja mobiltelefonja kódját. A lányt február 2-án, a Navalnij-per napján vették őrizetbe. Az elnöki szóvivő nem kívánta kommentálni, hogy szerdán huszonöt napi elzárásra ítélték Szergej Szmirnovot, a Mediazona ellenzéki hírportál főszerkesztőjét, a nyilvános rendezvények megtartására vonatkozó szabályok ismételt megsértése címén. Azt rótták a terhére, hogy a Twitteren január 20-án továbbított egy tréfásnak szánt üzenetet, amelyen rajta volt a három nappal később tartandó tüntetés dátuma és időpontja. Az incidens miatt több sajtóorgánum szolidaritását fejezte ki.

Oroszországban január 23-án és 31-én, valamint február 2-án rokonszenvtüntetések voltak a Németországból való hazatérése után azonnal letartóztatott, majd a felfüggesztett börtönbüntetése feltételeinek megsértése címén letöltendő szabadságvesztésre ítélt Navalnij mellett. Az OVD-Info civil szervezet szerint a megmozdulásokon több, mint tízezer embert vettek őrizetbe. A csoport közölte, hogy eddig csaknem hétszázötven embert ítéltek adminisztratív elzárásra, és több, mint félezer bírságot szabtak ki a január 23-i tüntetések miatt. Az Agora jogvédő szervezet szerint a tüntetésekkel kapcsolatban félszáz büntetőeljárás indult. A Troickij Variant című tudományos folyóirat csütörtökön közölte azt a nyílt levelet, amelyben több, mint félezer orosz és külföldi tudós, köztük tíz orosz akadémikus sürgette, hogy az orosz hatóságok vonják vissza a békés tüntetésekre de facto meghirdetett tilalmat, és vessenek véget az őrizetbe vételeknek és az erő alkalmazásának demonstrálókkal szemben. Az aláírók követelték, hogy legyen vége Navalnij és munkatársai üldözésének, és tisztességesen vizsgálják ki az ellenzéki aktivista megmérgezésének ügyét, a vétkeseket pedig vonják felelősségre. A tudósok szerint Oroszország egyelőre elmulasztotta annak lehetőségét, hogy egyesítse a tudományos elitet és a társadalmat a világjárvány elleni küzdelemre, ehelyett kísérletek történnek a külső ellenségkép megteremtésére, ami egyenesen vezet az ország elszigetelődéséhez. Az orosz parlament felsőházának tájékoztatáspolitikai bizottsága csütörtökön kezdeményezte egy olyan jogszabály megalkotását, amely lehetővé teszi a nem engedélyezett tüntetésekre való felhívásokat közlő közösségi médiaszolgáltatók blokkolását.

Sajtójelentések szerint egyébként Navalnijt pénteken ismét bíróság elé állítják, ezúttal egy világháborús veterán, Ignat Artyomenko becsületét és méltóságát célzó rágalmazás címén. Artyomenko megjelent egy, a tavalyi orosz alkotmánymódosítás mellett agitáló reklámfilmben, amelynek szereplőit a politikus lakájoknak és az ország szégyenének nevezte. Navalnij szerdán, a weboldalán közzétett üzenetben arra hívta fel követőit, hogy ne hagyják megfélemlíteni és félrevezetni magukat, hogy így tudják megszabadítani Oroszországot egy maroknyi tolvaj megszállótól. Az AFP-nek adott interjúban Lech Walesa hősnek nevezte Alekszej Navalnijt, és hangsúlyozta, ha tudna vele beszélni, azt tanácsolná neki, hogy merítsen ihletet az ő példájából, hogyan kell a rendszer ellen harcolni. A Gazeta Wyborcza című napilap által idézett jelölés szerint az orosz ellenzéki a demokratikus eszmék, az emberi jogok, az emberi szabadságjogok és a jogállam védelme nevében vív harcot a totalitarizmussal. Navalnij ügyéről tárgyalt telefonon Szergej Lavrov orosz és Tony Blinken amerikai külügyminiszter is az orosz diplomáciai tárca közlése szerint. Lavrov az orosz igazságügyi rendszer tiszteletben tartására szólította fel az amerikai felet. A két miniszter Blinken hivatalba lépése óta először beszélt egymással.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.