Pesti Srácok

Navalnij-ügy – A Kreml szerint a tömeges őrizetbe vétel nem megtorlás

Navalnij-ügy – A Kreml szerint a tömeges őrizetbe vétel nem megtorlás

Nem megtorlás, hanem hatósági intézkedés az Alekszej Navalnij ellenzéki politikust engedély nélküli tiltakozásokon támogató tüntetők őrizetbe vétele és az erő alkalmazása velük szemben – jelentette ki újságíróknak csütörtökön, Moszkvában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, elismerve, hogy az előállítottak száma meghaladja a börtönadminisztráció kapacitását. Lech Walesa a Nobel Bizottsághoz csütörtökön eljuttatott levelében Navalnijt Nobel-békedíjra jelölte – közölte a volt elnök titkára, Marek Kaczmar az AFP francia hírügynökséggel. A Szolidaritás szakszervezet egykori vezetője dicsérte az orosz ellenzéki politikus bátorságát, hogy visszatért Oroszországba.

– mondta Dmitrij Peszkov.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. Peszkov elismerte, hogy a tüntetéseken több embert vettek őrizetbe, mint amennyinek az ügyét az elkülönítő fogházak fel tudják dolgozni, ezért sokakat továbbra is a rabszállító teherautókban tartanak fogva. Megígérte, hogy a hatóságok mindent meg fognak tenni az elhelyezésük érdekében, egyúttal hozzátette: szerinte nem szabad szem elől téveszteni, hogy olyanokról van szó, akik nem engedélyezett tüntetéseken vettek részt. A szóvivő elmondta, hogy Putyin nem készül találkozni Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, aki csütörtökön Moszkvába érkezik. Közölte, hogy a Kreml nem foglalkozik engedélyek kiadásával, ezért ha Borrell találkozni kíván Navalnijjal, akkor erre az orosz büntetés-végrehajtástól kell lehetőséget kérnie. Korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő nyilatkozott hasonlóképpen, kizárva annak lehetőségét, hogy a diplomáciai tárca közvetítsen az EU fődiplomatája által igényelt találkozó ügyében. Peszkov elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Egyesült Államok a Navalnij-ügy miatt várhatóan újabb szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen. Megismételte, hogy Moszkva nem kívánja figyelembe venni az orosz jogalkalmazásra és bírói ítéletekre vonatkozó külföldi nyilatkozatokat, de kész felvilágosítást adni. Zaharova arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy

Kilátásba helyezte a téma hivatalos szintre emelését. Peszkov elismerte: túlzott erőalkalmazásnak tartja, hogy Navalnij egyik szövetségesének, Ljubov Szobolnak egy munkatársa ellen kínzást alkalmaztak a fogdában. Sürgette, hogy az érintett tegyen feljelentést az ügyészségen, és nyújtson be keresetet a bíróságon jogorvoslatért. Aljona Kitajeva 21 éves önkéntes, Szobol munkatársa korábban több ellenzéki kiadványnak elmondta, hogy egy moszkvai rendőrparancsnokságon ütlegelték, és nejlonszatyrot húztak a fejére, hogy elárulja mobiltelefonja kódját. A lányt február 2-án, a Navalnij-per napján vették őrizetbe. Az elnöki szóvivő nem kívánta kommentálni, hogy szerdán huszonöt napi elzárásra ítélték Szergej Szmirnovot, a Mediazona ellenzéki hírportál főszerkesztőjét, a nyilvános rendezvények megtartására vonatkozó szabályok ismételt megsértése címén. Azt rótták a terhére, hogy a Twitteren január 20-án továbbított egy tréfásnak szánt üzenetet, amelyen rajta volt a három nappal később tartandó tüntetés dátuma és időpontja. Az incidens miatt több sajtóorgánum szolidaritását fejezte ki.

Oroszországban január 23-án és 31-én, valamint február 2-án rokonszenvtüntetések voltak a Németországból való hazatérése után azonnal letartóztatott, majd a felfüggesztett börtönbüntetése feltételeinek megsértése címén letöltendő szabadságvesztésre ítélt Navalnij mellett. Az OVD-Info civil szervezet szerint a megmozdulásokon több, mint tízezer embert vettek őrizetbe. A csoport közölte, hogy eddig csaknem hétszázötven embert ítéltek adminisztratív elzárásra, és több, mint félezer bírságot szabtak ki a január 23-i tüntetések miatt. Az Agora jogvédő szervezet szerint a tüntetésekkel kapcsolatban félszáz büntetőeljárás indult. A Troickij Variant című tudományos folyóirat csütörtökön közölte azt a nyílt levelet, amelyben több, mint félezer orosz és külföldi tudós, köztük tíz orosz akadémikus sürgette, hogy az orosz hatóságok vonják vissza a békés tüntetésekre de facto meghirdetett tilalmat, és vessenek véget az őrizetbe vételeknek és az erő alkalmazásának demonstrálókkal szemben. Az aláírók követelték, hogy legyen vége Navalnij és munkatársai üldözésének, és tisztességesen vizsgálják ki az ellenzéki aktivista megmérgezésének ügyét, a vétkeseket pedig vonják felelősségre. A tudósok szerint Oroszország egyelőre elmulasztotta annak lehetőségét, hogy egyesítse a tudományos elitet és a társadalmat a világjárvány elleni küzdelemre, ehelyett kísérletek történnek a külső ellenségkép megteremtésére, ami egyenesen vezet az ország elszigetelődéséhez. Az orosz parlament felsőházának tájékoztatáspolitikai bizottsága csütörtökön kezdeményezte egy olyan jogszabály megalkotását, amely lehetővé teszi a nem engedélyezett tüntetésekre való felhívásokat közlő közösségi médiaszolgáltatók blokkolását.

Sajtójelentések szerint egyébként Navalnijt pénteken ismét bíróság elé állítják, ezúttal egy világháborús veterán, Ignat Artyomenko becsületét és méltóságát célzó rágalmazás címén. Artyomenko megjelent egy, a tavalyi orosz alkotmánymódosítás mellett agitáló reklámfilmben, amelynek szereplőit a politikus lakájoknak és az ország szégyenének nevezte. Navalnij szerdán, a weboldalán közzétett üzenetben arra hívta fel követőit, hogy ne hagyják megfélemlíteni és félrevezetni magukat, hogy így tudják megszabadítani Oroszországot egy maroknyi tolvaj megszállótól. Az AFP-nek adott interjúban Lech Walesa hősnek nevezte Alekszej Navalnijt, és hangsúlyozta, ha tudna vele beszélni, azt tanácsolná neki, hogy merítsen ihletet az ő példájából, hogyan kell a rendszer ellen harcolni. A Gazeta Wyborcza című napilap által idézett jelölés szerint az orosz ellenzéki a demokratikus eszmék, az emberi jogok, az emberi szabadságjogok és a jogállam védelme nevében vív harcot a totalitarizmussal. Navalnij ügyéről tárgyalt telefonon Szergej Lavrov orosz és Tony Blinken amerikai külügyminiszter is az orosz diplomáciai tárca közlése szerint. Lavrov az orosz igazságügyi rendszer tiszteletben tartására szólította fel az amerikai felet. A két miniszter Blinken hivatalba lépése óta először beszélt egymással.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.