Pesti Srácok

Nem kell eltávolítani a kétnyelvű feliratot Brassó megye székelyföldi határából

Nem kell eltávolítani a kétnyelvű feliratot Brassó megye székelyföldi határából

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Brassó megyei szervezete csütörtökön közölte, hogy a Bukaresti Táblabíróság jogerős ítélete értelmében Brassó megye önkormányzatának nem kell eltávolítania a kétnyelvű feliratot a megye Székelyföld felőli határából.

A Brassó megyei önkormányzat évekkel ezelőtt magyar feliratokat is kihelyezett a Brassó és Kovászna megye határán épített megyekapura. Az önkormányzat a Brassóból Székelyföld felé utazóknak magyarul is jó utat kívánt, a Székelyföldről Brassó megyébe érkezőknek pedig magyarul is feltüntette a megye nevét. Ezt támadta meg 2018-ban a bíróságon a székelyföldi románok jogvédelmére alakult, de valójában a magyar szimbólumok és feliratok eltüntetéséért harcoló Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC). Az egyesület arra hivatkozott, hogy a törvény csupán azokban a közigazgatási egységekben engedi meg a többnyelvű feliratozást, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, Brassó megye pedig nem tartozik ezek közé. A decemberben parlamenti képviselővé választott Dan Tanasa egyesülete első fokon meg is nyerte a pert, és 2020 márciusában a Bukaresti Törvényszék arra kötelezte Brassó megyét, hogy távolítsa el a megyekapuról a magyar feliratokat. A fellebbezéskor a kolozsvári AGFI emberi jogi szervezet is belépett a perbe.

A Bukaresti Táblabíróság a szerdai jogerős határozatában semmissé nyilvánította az elsőfokú ítéletet. A bírák úgy találták, hogy a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nem perképes az ügyben. A brassói magyar feliratok ügye immár a második olyan ügy, amelyikben a bíróság úgy találta, hogy az ADEC-nek nincsen aktív perbéli legitimációja. Egy korábbi jogerős ítéletben – amelynek az indokolását is közzétette a Bukaresti Táblabíróság – arra hivatkozva állapította meg az ADEC perképességének a hiányát, hogy a szervezet a román nemzetiségűek jogaiért harcol, a magyar feliratok pedig nem a román nemzetiségűeknek szólnak. A táblabíróság akkori ítéletében az szerepelt, hogy a magyar feliratok kifogásolása nem szolgálja az egyesület céljainak a megvalósulását.

Forrás: MTI; Fotó: SZNT

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)