Pesti Srácok

Nem kell eltávolítani a kétnyelvű feliratot Brassó megye székelyföldi határából

Nem kell eltávolítani a kétnyelvű feliratot Brassó megye székelyföldi határából

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Brassó megyei szervezete csütörtökön közölte, hogy a Bukaresti Táblabíróság jogerős ítélete értelmében Brassó megye önkormányzatának nem kell eltávolítania a kétnyelvű feliratot a megye Székelyföld felőli határából.

A Brassó megyei önkormányzat évekkel ezelőtt magyar feliratokat is kihelyezett a Brassó és Kovászna megye határán épített megyekapura. Az önkormányzat a Brassóból Székelyföld felé utazóknak magyarul is jó utat kívánt, a Székelyföldről Brassó megyébe érkezőknek pedig magyarul is feltüntette a megye nevét. Ezt támadta meg 2018-ban a bíróságon a székelyföldi románok jogvédelmére alakult, de valójában a magyar szimbólumok és feliratok eltüntetéséért harcoló Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC). Az egyesület arra hivatkozott, hogy a törvény csupán azokban a közigazgatási egységekben engedi meg a többnyelvű feliratozást, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, Brassó megye pedig nem tartozik ezek közé. A decemberben parlamenti képviselővé választott Dan Tanasa egyesülete első fokon meg is nyerte a pert, és 2020 márciusában a Bukaresti Törvényszék arra kötelezte Brassó megyét, hogy távolítsa el a megyekapuról a magyar feliratokat. A fellebbezéskor a kolozsvári AGFI emberi jogi szervezet is belépett a perbe.

A Bukaresti Táblabíróság a szerdai jogerős határozatában semmissé nyilvánította az elsőfokú ítéletet. A bírák úgy találták, hogy a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nem perképes az ügyben. A brassói magyar feliratok ügye immár a második olyan ügy, amelyikben a bíróság úgy találta, hogy az ADEC-nek nincsen aktív perbéli legitimációja. Egy korábbi jogerős ítéletben – amelynek az indokolását is közzétette a Bukaresti Táblabíróság – arra hivatkozva állapította meg az ADEC perképességének a hiányát, hogy a szervezet a román nemzetiségűek jogaiért harcol, a magyar feliratok pedig nem a román nemzetiségűeknek szólnak. A táblabíróság akkori ítéletében az szerepelt, hogy a magyar feliratok kifogásolása nem szolgálja az egyesület céljainak a megvalósulását.

Forrás: MTI; Fotó: SZNT

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!