Pesti Srácok

Online programokkal emlékezik meg a kommunista diktatúrák áldozatairól a kormány és a Terror Háza Múzeum

Online programokkal emlékezik meg a kommunista diktatúrák áldozatairól a kormány és a Terror Háza Múzeum

A járványügyi helyzetre tekintettel idén a kormány és a Terror Háza Múzeum online programokkal, társadalmi célú rádióspot sugárzásával, citylight- és plakátkampánnyal emlékezik meg a kommunista diktatúrák áldozatairól a csütörtöki emléknapon.

A Terror Háza Múzeum az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az emlékezők számára kiemelte: idén elmarad a közös gyertyagyújtás a Hősök falánál. Ezért azt kérik, hogy mindenki egyénileg helyezze el a kegyelet mécseseit, vagy otthon gyújtson gyertyát a börtönbe vetettek, meghurcoltak és kivégzettek emlékére a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

– írta a múzeum. A csütörtöki emléknapon a kommunizmus ismert és kevésbé ismert magyarországi áldozatairól, hőseiről mutatnak be rövid portréfilmeket a Terror Háza Múzeum Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján. A kisfilmekben Angyal István, Mansfeld Péter, Brusznyai Árpád, Ungár József, Annus István, Rózsás János, Havrila Béláné Sticker Katalin, Mindszenty József, Esterházy Mónika, Szabó János, Tóth Ilona és Wittner Mária életét elevenítik fel történészek.

PestiSracok facebook image

A kommunista diktatúra áldozatairól és annak örökségéről Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Békés Márton történész, az intézmény kutatási igazgatója és Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese beszélget. A "Sosem felejtjük el!" című beszélgetés csütörtökön 14 órától lesz megtekinthető a Terror Háza Múzeum Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján. A múzeum közleményében kiemelte: emlékezni kell a szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt magyarokra, az 1945 után politikai okból kivégzett vagy bebörtönzött honfitársainkra, az 1956-os forradalom és szabadságharc után hazájukat elhagyni kényszerülőkre, valamint a kommunizmus által világszerte követelt mintegy százmillió halálos áldozatra. Mi, magyarok, túléltük a kommunizmust, és Kertész Imre bölcsessége nyomán "mérhetetlen szenvedés árán mérhetetlen tudásra" tettünk szert. Fejet hajtunk az áldozatok emléke előtt és magasba emeljük hőseinket – írták, hozzátéve: "vértanúink áldozatát pedig nem felejtjük el soha!".

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.