Pesti Srácok

Online programokkal emlékezik meg a kommunista diktatúrák áldozatairól a kormány és a Terror Háza Múzeum

Online programokkal emlékezik meg a kommunista diktatúrák áldozatairól a kormány és a Terror Háza Múzeum

A járványügyi helyzetre tekintettel idén a kormány és a Terror Háza Múzeum online programokkal, társadalmi célú rádióspot sugárzásával, citylight- és plakátkampánnyal emlékezik meg a kommunista diktatúrák áldozatairól a csütörtöki emléknapon.

A Terror Háza Múzeum az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az emlékezők számára kiemelte: idén elmarad a közös gyertyagyújtás a Hősök falánál. Ezért azt kérik, hogy mindenki egyénileg helyezze el a kegyelet mécseseit, vagy otthon gyújtson gyertyát a börtönbe vetettek, meghurcoltak és kivégzettek emlékére a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

– írta a múzeum. A csütörtöki emléknapon a kommunizmus ismert és kevésbé ismert magyarországi áldozatairól, hőseiről mutatnak be rövid portréfilmeket a Terror Háza Múzeum Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján. A kisfilmekben Angyal István, Mansfeld Péter, Brusznyai Árpád, Ungár József, Annus István, Rózsás János, Havrila Béláné Sticker Katalin, Mindszenty József, Esterházy Mónika, Szabó János, Tóth Ilona és Wittner Mária életét elevenítik fel történészek.

PestiSracok facebook image

A kommunista diktatúra áldozatairól és annak örökségéről Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Békés Márton történész, az intézmény kutatási igazgatója és Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese beszélget. A "Sosem felejtjük el!" című beszélgetés csütörtökön 14 órától lesz megtekinthető a Terror Háza Múzeum Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján. A múzeum közleményében kiemelte: emlékezni kell a szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt magyarokra, az 1945 után politikai okból kivégzett vagy bebörtönzött honfitársainkra, az 1956-os forradalom és szabadságharc után hazájukat elhagyni kényszerülőkre, valamint a kommunizmus által világszerte követelt mintegy százmillió halálos áldozatra. Mi, magyarok, túléltük a kommunizmust, és Kertész Imre bölcsessége nyomán "mérhetetlen szenvedés árán mérhetetlen tudásra" tettünk szert. Fejet hajtunk az áldozatok emléke előtt és magasba emeljük hőseinket – írták, hozzátéve: "vértanúink áldozatát pedig nem felejtjük el soha!".

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.