Pesti Srácok

Szlávik János: a magyar lakosság ötven-hatvan százaléka májusra megkaphatja az első védőoltást

Szlávik János: a magyar lakosság ötven-hatvan százaléka májusra megkaphatja az első védőoltást

Nem lehet hatékonyság szerint rangsorolni a Magyarországon elérhető koronavírus elleni védőoltásokat, valamennyinek rendkívül kevés a mellékhatása, alig-alig okoz helyi reakciókat, és mindegyik képes megakadályozni a súlyos megbetegedést – mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szombaton, az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.

Szlávik János hangsúlyozta: egyik vakcina esetében sincs több mellékhatás, mint a korábban megismert más típusú oltásoknál. A főorvos arról beszélt: nem kell félni az oltóanyagra adott testi reakcióktól sem, azok ugyanis azt jelzik, hogy az emberi szervezet felismerte a beadott injekciót. Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem napokban Magyarországra érkezett oltóanyaga úgynevezett vektorvakcina, amely egy ártalmatlan csimpánz-adenovírust használ arra, hogy az emberi szervezet koronavírusként ismerje fel. Kiemelte: a három hét különbséggel beadott két oltást követően több, mint nyolcvan százalékos lesz a védettség, ugyanakkor szinte száz százalékban megvédi az embereket a súlyos megbetegedéstől, a kórházba kerüléstől és a koronavírus-fertőzés miatti haláltól.

– mondta Szlávik János. Megjegyezte: néhány ország, köztük Magyarország is óvatosságból úgy döntött, hogy hatvanöt év felett nem adja be az AstraZeneca-oltást. Ez azonban változhat, azzal párhuzamosan, hogy a világban egyre több ennél idősebb ember is megkapja a vakcinát. A főorvos aláhúzta: Magyarországon növekszik az oltási hajlandóság. Néhány hete körülbelül harmincöt százalék volt azoknak az aránya, akik biztosan beoltatnák magukat valamilyen koronavírus elleni védőoltással; ez az arány ma már több, mint negyven százalék, a legnagyobb rizikójúaknál pedig még ennél is sokkal magasabb. Szlávik János szerint a magyar lakosság ötven-hatvan százaléka májusra megkaphatja a koronavírus elleni első védőoltást, ha megfelelő mennyiségű vakcina érkezik az országba.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.