Pesti Srácok

Szlovákiában újabb negyven nappal hosszabbították meg a vészhelyzetet

Szlovákiában újabb negyven nappal hosszabbították meg a vészhelyzetet

Szlovákiában újabb negyven nappal hosszabbította meg az október elsején bevezetett vészhelyzetet a kormány péntek este. A vészhelyzet – immár harmadik – meghosszabbítását az az alkotmánytörvény tette lehetővé, amelyet decemberben hagyott jóvá a pozsonyi törvényhozás. A szlovák szabályozás szerint a vészhelyzetnél már csak egy magasabb állapotszint van, a rendkívüli állapot. Ez utóbbit a parlament javaslatára az államfő hirdeti ki, ám erre még nem volt példa az ország történetében.

A gyorsított eljárásban elfogadott jogszabályt élesen ellenezte az ellenzék, és jogi szakértők bírálatát is kiváltotta. Az említett alkotmánytörvény alapján a szlovák kormány elvben akárhányszor meghosszabbíthatja a vészhelyzetet, ezt azonban a parlamentnek is jóvá kell hagynia, igaz, elegendő, ha ezt húsz nappal a döntés hatályba lépése után teszi meg. A péntek esti kormányülés után Igor Matovič miniszterelnök néhány járványintézkedés hétfőtől hatályos módosítását is bejelentette. Ezek egyike, hogy február 8-tól működésbe lép Szlovákiában az úgynevezett Covid-automata, egy olyan keretrendszer, amely a járványintézkedések enyhítésének vagy szigorításának automatizálását hivatott szolgálni a fertőzöttek aktuális számának tükrében. Ennek alapján az ország régióinak jelentős része továbbra is a fekete besorolású, vagyis hétfőtől ezekben az eddig érvényes kijárási korlátozások maradnak hatályban. Az előzetes hírekkel szemben tehát hétfőtől nem kerül sor iskolanyitásra; erre csak a feketénél enyhébb besorolású járásokban adhat majd engedélyt a tisztiorvos.

Szlovákiában még tavaly márciusban hirdetett rendkívüli helyzetet a kormány a koronavírus terjedésének veszélyére hivatkozva, ami jelenleg is hatályban van. A rendkívüli helyzet márciusi kihirdetése után néhány nappal egészségügyi vészhelyzetet is hirdettek, ami júniusban lejárt. A vészhelyzet, amely októbertől lépett érvénybe, az egészségügyi vészhelyzetnél szélesebb körű intézkedéseket lehetővé tévő, általános vészhelyzet. A szlovák szabályozás szerint a vészhelyzetnél már csak egy magasabb állapotszint van, a rendkívüli állapot. Ez utóbbit a parlament javaslatára az államfő hirdeti ki, ám erre még nem volt példa az ország történetében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Krizsán Csaba

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.