Uniós és washingtoni kettős mérce a médiapolitikában – A XXI. Század Intézet elemzése
Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt – hívja fel a figyelmet legújabb elemzésében a XXI. Század Intézet, hozzátéve, hogy mindeközben Lettországban és Ukrajnában súlyos támadások érték a médiát, ez azonban a kettős mércét gyakorló EU-ban és Washingtonban nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte.
Mint kifejtik, folyamatosak a Lengyelországot és Magyarországot érő – jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos – bírálatok, amelyekhez Joe Biden megválasztásával Washington is csatlakozott. A kritikák elsősorban azt pedzegették, mennyiben térhet el egy, az euroatlanti integrációban részt vevő ország a Brüsszelben vagy Washingtonban kijelölt, éppen aktuális irányvonaltól. Mint hozzáteszik, februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák, többek között a Klubrádió frekvencia-engedélyének elvétele miatt, amelyről azonban csak hazánkban köztudott, hogy hátterében a rádió sorozatos jogsértései állnak. Ezzel szemben Washingtonban a történetet a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezték, sőt, az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket.
Hasonlóképpen járt Lengyelország, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetnének ki egy új adót, amelyet a koronavírus-okozta gazdasági visszaesés kompenzálásával indokolt a kormányzat. A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának kivívása. A média tiltakozásásául rövid időre elsötétített képernyők kapcsán Christian Wigand, az Európai Bizottság szóvivője is felemelte szavát, hasonlóképpen Ned Price amerikai külügyi szóvivő is, aki jelezte: figyelemmel követi az eseményeket, hiszen az Egyesült Államok „mindig kiállt a független és sokszínű sajtó mellett”.
Az elemzésben ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai is csak addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt. Ukrajnában ugyanis elnöki rendelettel vonták vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.
Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását
– hangsúlyozza az elemzés. Továbbá felidézik, hogy hasonló esetek korábban is előfordultak, hiszen 2019-ben Észtországban azért záratták be az orosz állami hírügynökség alá tartozó Szputnyik Esztonyija hírportált, mert az észt hatóságok szerint az EU-s szankciók által sújtott Dmitrij Kiszeljov ellenőrzése alatt áll. Kiszeljov valóban az orosz állami hírügynökség vezérigazgatója, azonban nem a tulajdonosa, így az indoklás meglehetősen furcsa, ráadásul a Szputnyik Esztonyija újságírói arra panaszkodtak, hogy az észt titkosszolgálatok szabályosan megfenyegették őket, hogy amennyiben nem mondanak fel, büntetőeljárást indítanak ellenük. Mint kiemelik,
látható tehát, hogy Washington és Brüsszel kettős mércét alkalmaz ezen a téren, és amennyiben (geo)politikai érdekei úgy kívánják, szemet huny olyan intézkedések felett, amelyeket más esetekben botrányosnak tekint.
Forrás: XXI. Század Intézet elemzése; Vezetőkép: MTI (illusztráció)
