Pesti Srácok

Eltörölte a halálbüntetést Virginia

Eltörölte a halálbüntetést Virginia

Eltörölte szerdán a halálbüntetést Virginia, elsőként az Egyesült Államok déli államai közül, miután Ralph Northam kormányzó aláírta az erről szóló törvényt, amit egy hónapja szavazott meg a virginiai kongresszus. A lépés hatalmas fordulat annak az államnak a történetében, amelyben a legtöbb elítéltet végezték ki az amerikai államok közül.

A demokrata párti kormányzó a Jarrat városi Greensville büntetés-végrehajtási központ előtt írta alá a törvényt, miután megtekintette a börtön kivégzőhelyiségét, amelyben 1991-es megnyitása óta 102 embert végeztek ki. Ralph Northam az ünnepélyes eseményen hangsúlyozta, hogy a halálos ítéletet aránytalan mértékben alkalmazták a fekete emberekkel szemben, és egy olyan, hibás igazságszolgáltatási rendszer terméke, amely azt gyakran tévesen alkalmazza. Emlékeztetett rá, hogy 1973 óta országosan több mint 170 halálra ítéltet engedtek szabadon, miután ártatlannak bizonyultak. Felidézte annak a fekete férfinek, Earl Washington Jr.-nak a történetét is, akit 1984-ben Virginiában nemi erőszakért és gyilkosságért ítéltek el tévesen, és több mint 17 évet ült a börtönben, mielőtt felmentették, kilenc nappal a kitűzött kivégzése előtt.

A halálbüntetés eltörlését a Demokrata Párt vitte keresztül az állami törvényhozásban, ahol már második éve van többségben mindkét házban. Főleg azzal érveltek a demokraták, hogy a büntetést aránytalanul többször szabták ki színesbőrűekre, elmebetegekre és szegényekre. A republikánus pártiak ezzel szemben azzal érveltek, hogy ezáltal nem lehet majd minden esetben igazságot szolgáltatni az áldozatoknak és családtagjaiknak, valamint, hogy vannak olyan kegyetlen bűncselekmények, amelyek halálbüntetést érdemelnek. Az egyesült államokbeli halálbüntetéseket nyilvántartó információs központ adatai szerint Virginiában annak brit gyarmati ideje óta csaknem 1400 halálbüntetést szabtak ki és hajtottak végre, a legutóbbit 2017-ben. E pillanatban két férfi van halálsoron az államban, az ő halálbüntetésüket életfogytig tartó börtönbüntetésre fogják változtatni, és soha nem szabadulhatnak majd ki.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Raid Kutena

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.