Gyurcsányék megszorításaival varázsolná el az erre fogékonyakat a Momentum

A Magyar Nemzet idézve Tóth Erik szavait azt írta: hat baloldali ellenzéki párt közül egy formációnak van jelentős választási és kormányprogram-tervezési tapasztalata, emiatt kérdéses, hogy a közös baloldali programelemek kiválogatása során lesz-e érdemi beleszólása Gyurcsány Ferencen kívül bárkinek is abba, hogy milyen szakpolitikai javaslatokat valósítson meg a koalíció kormányra kerülése esetén. Az elemző szerint nehéz eldönteni, hogy a Momentum által közzétett Új Magyarország tervet mennyiben érdemes komolyan venniük a választóknak, hiszen már a dokumentum címe is a 2006-os Gyurcsány-programot eleveníti fel.

Közelebbről megnézve a párt tervét, láthatóvá válik annak minden anomáliája – mutat rá Tóth Erik. Az első fejezetek Fekete-Győr Andrásék család- és oktatáspolitikáját ismertetik. A családpolitika terén 2010 óta jelentős innovációk történtek, a nyugat-európai hozzáállással szemben a magyar kormány nem bevándorlási politikával kívánja az őshonos népesség pótlását megoldani. A nemzeti kabinet abból sem csinál titkot, hogy a hagyományos, konzervatív családmodellben hisz, ez azonban a Momentum – és a többi baloldali párt – felfogásával szöges ellentétben áll, sőt a párt elnöke azt is kilátásba helyezte, hogy kormányra kerülése esetén a mostani családtámogatási rendszer számos elemét megszüntetné. Innen nézve érthető a Momentum Nyugodt otthon fejezetének kozmopolita, liberális, genderorientált családpolitikai célkitűzéseinek felsorolása, ez ugyanis jobban illeszkedhet a jövőbeni közös programba is.

– rögzítette Tóth Erik. Emiatt előrevetíthető, hogy a különböző családtámogatásokkal sem bánnának bőkezűen hatalomra kerülésük esetén, ellenben ingatlan- és vagyonadót, valamint személyi jövedelemadót emelnének. Az elemző hangsúlyozza: a Momentum családpolitikájával épp azok a magyar családok járnának a legrosszabbul, amelyek 2010 óta a polgári kormányzás haszonélvezői voltak.

Genderelméletek az oktatásban, segélyalapú gazdaság

A gyakorlati intézkedések között több, kevésbé megfontolt ötlet is helyet kapott – írta Tóth Erik. A Momentum elengedné az áfafizetést azoknál az ingatlanberuházásoknál, ahol tíz lakásonként egyet az önkormányzat tulajdonába ad a beruházó. Az elengedett áfa azonban jóval több lenne, mint az átadott lakás értéke, amivel az állam járna a legrosszabbul, arra azonban nem ad választ a tervezet, hogy a kiesést miből kompenzálnák. Arra sem ad választ a program, hogy miként növelnék a rendelkezésre álló szociális lakások számát. Ráadásul ezek az intézkedések már a 2019-es önkormányzati választási programjukban is benne voltak, amelyekből egyáltalán nem valósítottak meg semmit. Tóth Erik úgy véli, a Momentum programja inkább szimbolikus és kevésbé gyakorlati kérdésekben erős: bevezetnék az apahónapokat és lehetővé tennék az azonos nemű pároknak a gyermekek örökbefogadását is. Rugalmasabbá tennék a bölcsődék és óvodák nyitva tartását, miközben negyven helyett harminckét órás munkahetet szeretnének bevezetni Magyarországon, vagyis a munkaalapú társadalom helyett újra a segélyalapú társadalom felé lépnének vissza.

Az oktatáspolitika terén teljes és totális reformot indítanának, ami a négyéves kormányzati mandátum lejárta előtt nem lenne megvalósítható. A Momentum szabad kezet adna az oktatási intézményeknek a tantervük összeállításában, holott az intézményeknek most is van mozgásterük ebben a kérdésben. Bevezetnék a szabad tankönyvválasztást, a genderelméletek tanítását a szexuális nevelés érdekében, és a tankerületi rendszert is felszámolnák. Az intézmények tantestületeinek továbbképzéseket szerveznének, és nyitott iskolákat hoznának létre, az azonban nem szerepel a programban, hogy a továbbképzéseket mely, gyaníthatóan a Soros György által támogatott szervezetek tartanák meg. A középiskolákban nyolc óra helyett kilenc órára tennék az iskolakezdés időpontját, nem törődve azzal, hogy ­amiatt egy átlagos magyar család napi rutinját teljesen átírnák, ráadásul a későbbi iskolakezdés késő délutáni iskolavégzést is jelent. Az oktatási intézményeket vezető igazgatókat rendkívül bonyolult, háromcsatornás rendszerben választanák meg a tantestülettel, a diák önkormányzattal és a szülői munkaközösséggel közösen – mutatott rá Tóth Erik.

Jöhet az adóemelés

A baloldalon már hónapok óta nagyotmondási verseny zajlik, hiszen a közös listán a helyeket majd az aktuális közvélemény-kutatások eredményei alapján fogják szétosztani egymást között – vélekedett Deák Dániel, aki a lapnak kifejtette: egymás rovására akarnak erősödni a baloldali pártok, ezért engednek meg maguknak a siker reményében hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb kijelentéseket. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ebbe a taktikába illeszkednek bele Fekete-Győr András megbotránkoztató megnyilvánulásai, illetve a Momentum jól hangzó demagóg programhirdetései is. A párt ígéretei azonban még a balliberális körökben is visszatetszést váltottak ki, a 444.hu például nemrégiben tét nélküli bohóckodásnak nevezte Fekete-Győr András terveit.

– világított rá Deák Dá­niel. A 2010 előtti balliberális kormányok kísérleteztek a többkulcsos adórendszerrel, azonban az teljesen csődöt mondott, az adóelkerülés mértéke nőtt, a feketegazdaság virágzott. Az utóbbi tíz évben jelentős változás állt be, hiszen a kormány olyan adórendszert hozott létre, amelyben már nem éri meg a vállalkozóknak ügyeskedni, az adóbefizetést elkerülni – magyarázta az elemző.

Szintén irreális ígéret a négynapos munkahét bevezetése, ami szakmai körökben közröhej tárgyát képezi, de teljesen fenntarthatatlan programelem a rugalmas nyugdíjba vonulás megteremtésének ígérete is, ami a nyugdíjrendszer teljes összeomlását eredményezné. Emlékezetes, hogy 2010 előtt az állami nyugdíjrendszer rendkívül rossz állapotban volt, az embereket folyamatosan a magánnyugdíjpénztárak irányába terelték, amelyek sok esetben eltőzsdézték az emberek megtakarításait. 2010 után ezt a problémát orvosolták, a nyugdíjreformoknak köszönhetően sikerült stabilizálni a nyugdíjrendszer helyzetét, ezt az egyensúlyi helyzetet döntené romba a Momentum programja.

Az elemző arra is rámutat, hogy az utóbbi tíz évben az egészségügy fejlesztése kiemelt szerepet kapott a kormányzati politikában, ennek az egyik legutóbbi eleme a soha nem látott orvosbéremelés, aminek köszönhetően az orvosok fizetése két év múlva átlagosan két és félszeresére emelkedik. Az orvosok mellett az ápolóknál is jelentős béremelési program zajlik: 2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, amennyit 2016 előtt keresett, az utóbbi négy évben minden évben emelkedett az ápolók bére, tavaly kétszer is volt béremelés.

Érzelmekre ható, irreális elképzelések

A Momentum március elején nyilvánosságra hozott előválasztási programja ugyan némileg felkavarta a baloldali állóvizet, azonban nem sikerült lényegesen befolyásolnia a politikai közbeszédet – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Konstanczer Tamás. A Századvég Alapítvány elemzője felhívja a figyelmet: Fekete-Győr András pártelnök a programot ismertető ­televíziós interjúban rutintalanságáról és felkészületlenségéről tett tanúbizonyságot, amikor a családi pótlékról, a családi otthonteremtési kedvezmények és a felújítási hitelek megtartásáról vagy elvetéséről kérdezte a műsorvezető. A Momentum ajánlata nehezen vehető komolyan a baloldali előválasztási versenyfutásban, mert Fekete-Győr András olyan, a gazdasági realitásoktól elrugaszkodó, érzelmekre ható ígéretekkel hozakodott elő, amelyekről nyilvánvaló, hogy megvalósíthatatlanok és csupán a közbeszéd tematizálására szolgálnak – vélekedett az elemző.

A Momentum Közös ország című programpontja olyan politikai frázisokat tartalmaz, miszerint Magyarország nemzetközileg elszigetelődött, és az utóbbi tíz évben romlott az érdekérvényesítési képessége. Konstanczer Tamás kijelentette, ez a vád nyilván­valóan hamis. Az érdekérvényesítés erejét a legplasztikusabban az mutatja, hogy a koronavírus-járvány kezelésére szolgáló átoltottságot tekintve dobogós helyen szerepel Magyarország. A nemzeti érdekek eredményes képviseletének jele továbbá, hogy több hónapos küzdelem árán sikerült megakadályozni, hogy járványhelyzet idején Brüsszel jogállamiságinak álcázott politikai feltételekhez – így akár illegális migránsok kötelező befogadásához – kösse a Magyarországot megillető uniós források kifizetését.

– hívta fel a figyelmet az elemző.

Energiaimport, nagyobb kiszolgáltatottság

A Momentum Zöld bolygó című, környezetvédelemről szóló programpontja érdemben kevés újdonságot tartalmaz. A lakások energia-korszerűsítése, illetve a közösségi közlekedési eszközök újra cserélése jelenleg is zajló folyamat. A párt a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos szerződések felmondását tartja kívánatosnak, miközben az atomenergia biztosítja a lakosságnak a legköltséghatékonyabb energiaellátást. Konstanczer Tamás szerint kijelenthető, hogy ha a baloldal leállítaná az új atomerőművi blokkok megépítését és a régiek elavulnának, megemelkedne a hazai áramszükséglet, az import kiszolgáltatottabbá tenné az országot, és megemelné a lakossági áram árát. Mindemellett a tervben vázolt ­piaci alapú hulladékgazdálkodás bevezetése a szemétszállítási rezsidíjak megemelkedésének veszélyét rejti magában.

– magyarázta az elemző. Emellett a mezőgazdaságra kivetett adó az élelmiszeripar terheit is megnövelné, ami az élelmiszerek végfelhasználói árában is emelkedést eredményezne.

Forrás: Magyar Nemzet, Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu