Koronavírus – Merkely: nem igaz, hogy a terheseknél súlyosabb a koronavírus lefolyása
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora az M1 televíziócsatornán kedden arról beszélt, milyen tapasztalataik vannak eddig itthon és külföldön a koronavírusos kismamák kezelésével és a várandós nők oltásával kapcsolatban, illetve illetve ezek fényében beszámolt a hazai és külföldi szakemberek javaslatairól is.
A szakember először egy olyan esetről számolt be, amelyben egy koronavírusos, tüdőgyulladással küzdő anyuka gyermekét császármetszéssel világra hozták. Azóta mindketten jól vannak már. Merkely Béla közölte: a harmincötödik héten császármetszéssel világra hozott baba életképes, ebben a helyzetben ez a legjobb döntés. Egy tüdőgyulladásban szenvedő édesanya egyszerre kell táplálja a saját szervezetét és biztosítania az oxigénben, táplálékban gazdag vért a babája számára. Mindketten akkor járnak jól, ha az életképes korú csecsemő világra jön – szögezte le.
A gyógykezelés kapcsán Merkely elmondta, hogy néhány kivétellel a nem várandósak számára alkalmas gyógyszerek adhatók várandósaknak is, de például a favipiravir nem alkalmazható náluk.
Nem igaz az, hogy a terheseknél súlyosabb a koronavírus lefolyása. Ez a H1N1 influenzavírusnál így volt, ám a koronavírus esetében csak statisztikailag tűnik soknak az adat
– szögezte le a rektor, amit számadatokkal is alátámasztott: alapul azt vette, hogy napi tízezer fős igazolt fertőzés történik, és hogy mintegy 80 ezer várandós kismama lehet az országban. Ha ez arányos lenne, napi nyolcvan új esetet jelentene, de a kismamákra jobban vigyáznak és ők is jobban óvják magukat, ezért nagyjából ennek a negyede lehet a valós, vagyis napi szinten húsz kismama fertőződhet.
A koronavírus-oltások alkalmazási előiratában általában az szerepel, hogy csak nagyon megfontolt esetben adhatók kismamának. Ám a külföldi tapasztalatok alapján már vannak konkrétabb információk és adatok: bizonyos vakcinák esetében igazolható, hogy biztosan nem káros a kismamákra. Az Egyesült Államokban és például Izraelben is oltják a várandósokat – említette a szakember. Amit a négy orvosegyetem nőgyógyászati klinikáinak tanszékvezető egyetemi tanárai, valamint az általa vezetett klinikai munkacsoport javasol: a Pfizer/BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca oltások a várandós kismama kérésére és kezelőorvosának kockázatértékelése után, 2. és 3. trimeszterében adható be. Hozzátette: nagyon fontos, hogy ne automatizmus, hanem közös konszenzus legyen.
Az eddigi tapasztalatok alapján Merkely Béla elmondta: a koronavírus nem jut át a placentán, de az ellenanyag bejut a keringésbe, védi a születendő gyermeket. Ami a károsodást okozza a magzatban, az a kismama elégtelen oxigénellátottsága. Kiterjedt tüdőgyulladásnál a kismamánál a saját szervei oxigénellátása is nehézséget okoz, így a magzat is oxigénhiányos állapotba kerülhet – ezért javasolhatják a lehető legjobb megoldásként a császármetszést.
Lázcsillapításra vannak megfelelő gyógyszerek kismamák számára, ez könnyebb, mint az oxigénnel való ellátottsága
– jegyezte meg az SE rektora. Az ellenanyaggal születő babáknak viszont sejtes védettsége valószínűleg nincs, ám az átfertőződött vagy átoltott vagy a szoptatás alatt beoltott kismama az anyatejen keresztül folyamatosan megfelelő védettséget tud adni a gyermekének – idézte Merkely Bélát az InfoRádió honlapja, az InfoStart.
Forrás: M1; Fotó: PS
