Mátyás király maradványainak azonosításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói
Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király maradványainak azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Neparáczki Endre, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) genetikai tanszékének munkatársa, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatócsoportjának igazgatója – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága szerdán az MTI-t.
A közlemény szerint a székesfehérvári Középkori Romkertben több mint kilencszáz ember összekeveredett csontmaradványa található. A kutatók fő célja, hogy a csontokból vett mintákból minél több DNS-profilt meghatározzanak és ezeket a korábbiakkal összevetve több uralkodót is azonosítsanak. Neparáczki Endre közölte, hogy a török időkben a sírokat földúlták, az ékszereket ellopták. A csontmaradványok nagy része ott maradt, létük feledésbe merült. A később indult ásatások egyikén, 1848-ban Érdy János vezetésével azonosították III. Béla és felesége, Antiókhiai Anna maradványait, amelyeket ma is a budavári Mátyás-templomban őriznek. A kutatóknak a máig egyedüliként bizonyítottan az Árpád-házhoz tartozó maradványokból sikerült DNS-t nyerniük, amelynek segítségével az uralkodócsalád más tagjainak csontjai is azonosíthatóvá váltak az osszáriumban összekeveredettek közül.
Az igazgató kifejtette: Mátyás király maradványainak vizsgálatához is keresni kellett egy ugyanilyen sarokpontot. A hozzá vezető kulcsot Corvin János és Corvin Kristóf, Mátyás fia és unokája jelentik. Róluk bizonyosan tudott, hogy Lepoglavában, a mai Horvátország területén, a pálos kolostor gótikus templomában nyugszanak. A szakemberek a helyszínen mintát vettek, amely feldolgozását a szegedi laborban kezdték meg, hogy DNS-t vonjanak ki belőlük.
Az SZTE és a Magyarságkutató Intézet közötti együttműködés eredményeként alakítottak ki Szegeden egy speciális labort és 2016-ban Magyarországon először bevezették az úgynevezett következő generációs szekvenálási technológiát (next-generation sequencing – NGS) az archeogenetikában. Ennek segítségével már sokkal biztosabban nyertek ki adatokat a kutatók a csontokból. Tervük, hogy kiderítsék: a Hunyadiak rokonságban álltak-e a Luxemburg-családdal. Mivel Luxemburgi Erzsébet is a Romkertben nyugszik, így az ő földi maradványaiból is azonosíthatnak DNS-t. Neparáczki Endre a székesfehérvári osszáriumban végzett kutatását középkori igazságügyi analízisnek nevezte, mivel olyan embereket szeretnének azonosítani, akik már nem élnek. Mindemellett a kutatás küldetése, hogy méltó sírhelyet kapjanak az egykori uralkodók – fogalmazott a szakember.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Krizsán Csaba
