Pesti Srácok

Náci kollaboránsról készülnek elnevezni egy sportarénát a nyugat-ukrajnai Lembergben

Náci kollaboránsról készülnek elnevezni egy sportarénát a nyugat-ukrajnai Lembergben

Megszavazta kedden a nyugat-ukrajnai Lemberg megyei tanács azt a határozatot, amelyben a kormányhoz, valamint a sport- és ifjúsági minisztériumhoz fordulnak azzal a kéréssel, hogy Sztepan Banderáról, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítójáról nevezhessék el városuk sportarénáját. A döntés azért váltott ki meglehetősen negatív visszhangokat, mert Sztepan Bandera és az általa vezetett fegyveres felkelők a második világháborúban nem csupán a náci csapatok oldalán harcoltak, de több népirtásban is részt vettek.

A döntést a kormánynak kell meghoznia, ugyanis a stadion állami tulajdonban van. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a döntés újabb diplomáciai vihart kavarhat Ukrajna és Lengyelország között. E hónapban ugyanis egy másik nyugat-ukrajnai város, Ternopil az UPA egy másik volt vezetőjéről, annak főparancsnokáról, Roman Suhevicsről nevezte el stadionját. A ternopili döntés ellen tiltakozott a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete, Ternopil lengyel testvérvárosa pedig bejelentette, hogy felfüggeszti a kapcsolatokat és a közös projekteket az ukrán várossal, valamint Joel Lion, Izrael ukrajnai nagykövete is rosszallásának adott hangot. Az ukrán külügyminisztérium az utóbbira azt válaszolta, hogy a diplomatáknak az ukrán és az izraeli nép közötti barátság és kölcsönös tisztelet erősítésén kell munkálkodniuk, és nem fordítva. Az 1942-ben Bandera által alapított Ukrán Felkelő Hadseregnek (UPA) - az ukrán történészek jelenlegi álláspontja szerint - fő célja a független ukrán állam megteremtése volt. Ennek érdekében eleinte együttműködött a náci németekkel, később viszont szembefordult velük, mivel éppúgy, mint a szovjeteket, őket is megszállóknak tekintette, és ezután mindkét hadsereg ellen harcot vívott a második világháborúban. AZ UPA szerepe a második világháborúban azonban sokak által máig vitatott. A lengyelek és az ukránok között komoly vitát okoz a volinyi mészárlás megítélése. A régióban 1943-ban az UPA – lengyelországi történészek szerint – több mint százezer lengyelt mészárolt le. Ukrán kutatók szerint viszont a tragédiát az váltotta ki, hogy a megszálló hitleristák ellen küzdő lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, és ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. A mészárlás az ő értelmezésükben megtorlás volt UPA-partizánok és vétlen ukrán nemzetiségű civilek haláláért.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szerhíj Dolzsenko

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.