Pesti Srácok

Náci kollaboránsról készülnek elnevezni egy sportarénát a nyugat-ukrajnai Lembergben

Náci kollaboránsról készülnek elnevezni egy sportarénát a nyugat-ukrajnai Lembergben

Megszavazta kedden a nyugat-ukrajnai Lemberg megyei tanács azt a határozatot, amelyben a kormányhoz, valamint a sport- és ifjúsági minisztériumhoz fordulnak azzal a kéréssel, hogy Sztepan Banderáról, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítójáról nevezhessék el városuk sportarénáját. A döntés azért váltott ki meglehetősen negatív visszhangokat, mert Sztepan Bandera és az általa vezetett fegyveres felkelők a második világháborúban nem csupán a náci csapatok oldalán harcoltak, de több népirtásban is részt vettek.

A döntést a kormánynak kell meghoznia, ugyanis a stadion állami tulajdonban van. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a döntés újabb diplomáciai vihart kavarhat Ukrajna és Lengyelország között. E hónapban ugyanis egy másik nyugat-ukrajnai város, Ternopil az UPA egy másik volt vezetőjéről, annak főparancsnokáról, Roman Suhevicsről nevezte el stadionját. A ternopili döntés ellen tiltakozott a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete, Ternopil lengyel testvérvárosa pedig bejelentette, hogy felfüggeszti a kapcsolatokat és a közös projekteket az ukrán várossal, valamint Joel Lion, Izrael ukrajnai nagykövete is rosszallásának adott hangot. Az ukrán külügyminisztérium az utóbbira azt válaszolta, hogy a diplomatáknak az ukrán és az izraeli nép közötti barátság és kölcsönös tisztelet erősítésén kell munkálkodniuk, és nem fordítva. Az 1942-ben Bandera által alapított Ukrán Felkelő Hadseregnek (UPA) - az ukrán történészek jelenlegi álláspontja szerint - fő célja a független ukrán állam megteremtése volt. Ennek érdekében eleinte együttműködött a náci németekkel, később viszont szembefordult velük, mivel éppúgy, mint a szovjeteket, őket is megszállóknak tekintette, és ezután mindkét hadsereg ellen harcot vívott a második világháborúban. AZ UPA szerepe a második világháborúban azonban sokak által máig vitatott. A lengyelek és az ukránok között komoly vitát okoz a volinyi mészárlás megítélése. A régióban 1943-ban az UPA – lengyelországi történészek szerint – több mint százezer lengyelt mészárolt le. Ukrán kutatók szerint viszont a tragédiát az váltotta ki, hogy a megszálló hitleristák ellen küzdő lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, és ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. A mészárlás az ő értelmezésükben megtorlás volt UPA-partizánok és vétlen ukrán nemzetiségű civilek haláláért.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szerhíj Dolzsenko

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)