Pesti Srácok

Női kézilabda: megvan az első lépés az olimpia felé – Magyarország–Kazahsztán 46–19

Női kézilabda: megvan az első lépés az olimpia felé – Magyarország–Kazahsztán 46–19

Női kézilabda-válogatottunk remekelt az első olimpiai kvótaszerző mérkőzésen. A kazah válogatott az első negyedórában még méltó ellenfele volt Elek Gábor lányainak, azonban a későbbiekben kialakult a gálamérkőzés-hangulat, ami jó rávezető lehett a holnapi, szerbek elleni csatára. Szucsánszkiék ma huszonhét góllal voltak jobbak az ellenfélnél, többen parádés formát mutattak, úgyhogy bizakodva várhatjuk a holnapi folytatást.

Négynapos olimpiai selejtezőt tartanak Győrben, amelyen természetesen a magyar lányok is érdekeltek. Akárcsak az ötkarikás játékokat, ezt a tornát is át kellett hozni a tavalyi esztendőről, így kerülhet most sor az olimpiai kvótaosztás lezárására. A mai estén Kazahsztán ellen kellett bizonyítania a női válogatottnak, ami elsőre papírformának tűnt, azonban Elek Gábor szövetségi kapitány a felkészülés utolsó szakaszáról a vírus miatt hiányozni volt kénytelen, így kérdéses volt, mennyire tudunk jól szerepelni az amolyan bemelegítőnek titulált meccsen a kazah hölgyek ellen. A női kézilabda klasszikus magyar olimpiai szám, ezért is volt nagyon nehezen viselhető, hogy a 2008-as pekingi játékok óta nem szerepelhettek lányaink az ötkarikás játékokon. Ezt a hosszú időszakot szeretné lezárni Elek Gábor kapitány és a magyar hölgyek ezen a háromnapos selejtező tornán, amire másfél évet kellett várniuk.

ELSŐ FÉLIDŐ

A meccs első találatát az ellenfél szerezte, de nem kellett sokat várni Lukács egyenlítésére, amit egy hétméteres is követett a javunkra, Klujbert pedig kegyetlenül bevágta és a magyar csapat már a harmadik percben vezetést szerzett. Néhány percet követően, 5–4-es állásnál Bíró Blanka bravúrjára volt szükség, hogy ne tudjanak egyenlíteni a kazahok. Ellenfelünk jól érezte, hogy a mérkőzés elejét meg kell fogniuk, de a tizedik percben újfent Lukács volt eredményes és átvettük 6–4-re a vezetést. Két perccel később, a kazah Alexandrova találatát követően újfent a győri Lukács szerzett gólt, aminek köszönhetően 7–5-re módosult az állás.

PestiSracok facebook image
Dana Abilda, a kazah (k), valamint Kiss Nikoletta (b) és Helembai Fanny (j), a magyar válogatott játékosai a kézilabda női olimpiai selejtező 2. csoportjának első fordulójában játszott mérkőzésen a győri Audi Arénában 2021. március 19-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor

A meccs következő szakaszában a kiosztott taktikai elemek már jobban működtek a magyar hölgyeknél; mire elkezdődött a tizenkilencedik perc, hat góllal meglépett a csapat, ekkor 13–7 volt az eredményjelzőn a javunkra. A huszonnegyedik percben megszületett a mérkőzés első piros lapja, amit a kazahok kaptak, mi pedig egy büntetővel lettünk gazdagabbak, amit Kovacsics Anikónak kellett gólra váltania, és ezzel 16–8-ra változott az állás a javunkra. Az első félidő végére már kialakult az a nagyobb különbség, amire sokan vártak, hiszen a lefújás előtt másfél perccel megszületett a huszadik magyar gól. Végül 20–8-ra hoztuk az első játékrészt, ami kifejezetten biztató formát mutatott.

MÁSODIK FÉLIDŐ

A befejező játékrészt mi kezdtük jobban és a második percben már 22–9 volt az állás. A rotáció jól működött, és ez azért is volt fontos, mert a szombati nap folyamán a szerbek ellen kell bizonyítani, ami sorsdöntő találkozó lesz és hatalmas pihenésre nem lesz idő. A másodvirágzását élő Szöllősi-Zácsik Szandra kifejezetten jól játszott, és mind gólokban, mind az előkészítésben remekelt, Helembai Fannynak köszönhetően pedig a hatodik percre már 25–11-re vezetett a magyar válogatott.

Irina Alekszandrova a kazah (k), valamint Klujber Katrin (b) és Kisfaludy Anett (j), a magyar válogatott játékosa a kézilabda női olimpiai selejtező 2. csoportjának első fordulójában játszott mérkőzésen a győri Audi Arénában 2021. március 19-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Mivel a magyar lövési hatékonyság 80% körül járt, így pár perc múlva már 31–11 lett az állás és megjelent a „húsz közte”, valamint kialakult a gála-, vagy inkább felkészülésimeccs-hangulat. A második félidő tizennegyedik percében Klujbert meglőtte a magyarok 34. gólját, míg ellenfelünknél ez a szám ekkor tizenkettő maradt. Akiknek sikerült a tévé képernyőin keresztül élvezni a találkozót, ebben a pillanatban kényelmesen hátradőlhettek, ugyanis a hatalmas tempóban zajlódó gólgyártás tovább folytatódott a részünkről. Már csak az volt a kérdés az utolsó percekben, hogy 45 gól fölé tud-e menni a magyar válogatott, illetve 20 gól alatt tudjuk tartani a kazah hölgyeket.

A magyarok utolsó gólját a hatalmas formában játszó Lukács szerezte, akinek találatával 46–19 lett a vége. A holnapi nap, ahogyan korábban már említettük, sorsdöntő lesz. A szerb válogatott ellen kell bebizonyítani a magyar lányoknak azt, hogy hazánk női kézilabda-válogatottjának ott van a helye az olimpián.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.