Pesti Srácok

Székelyudvarhely polgármesterét is megbírságolták a március 15-én kitűzött magyar zászlók miatt

Székelyudvarhely polgármesterét is megbírságolták a március 15-én kitűzött magyar zászlók miatt

Székelyudvarhely polgármesterét, Gálfi Árpádot is megbírságolta Hargita megye prefektusa a március 15-én kitűzött magyar zászlók miatt. A bírságról maga a polgármester számolt be közösségi oldalán pénteken, ahol a bírságolási jegyzőkönyv egyes részleteit is megmutatta. Mint kiderül, a zászlótörvény megsértéséért a prefektus hivatala ötezer lejes (375 ezer forint) bírságot rótt ki a polgármesterre.

Gálfi Árpád a közösségi oldalán tett bejegyzésében a székelyudvarhelyi ünneplésről és a bírságolás hagyományáról beszélt, arra utalván, hogy az idei immár a harmadik március 15., amikor megbírságolják a magyar jelképek használatáért.

– fogalmazott a polgármester. A koalíciós osztozkodás nyomán az USR-Plus szerezte meg a Hargita megyei prefektusi tisztséget, de a kormány nem nevezte még ki a párt jelöltjét. A prefektusi teendőket a kinevezéséig Marius Tepelus és Petres Sándor alprefektus látja el. Korábban Antal Árpádra, Sepsiszentgyörgy polgármesterére rótt ki tízezer lejes (750 ezer forint) bírságot Kovászna megye alprefektusa. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat arra kérte a sepsiszentgyörgyieket, hogy jelképes egy lejjel járuljanak hozzá a bírság kifizetéséhez.

PestiSracok facebook image

Romániában a zászlótörvény azt írja elő, hogy idegen államok zászlaját csak kivételes alkalmakkor, és csak a román zászlóval együtt szabad kitűzni. A törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározat ugyanakkor kitér arra is, hogy azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják a saját jelképeiket.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)