Pesti Srácok

Tényleges életfogytiglant kapott egy többszörös visszaeső, zalaegerszegi gyilkos

Tényleges életfogytiglant kapott egy többszörös visszaeső, zalaegerszegi gyilkos

Élettársának különös kegyetlenséggel végrehajtott megöléséért – mint többszörös visszaesőt – tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt a Pécsi Ítélőtábla pénteken jogerősen egy zalaegerszegi férfit, aki 1997-ben kettős emberölésért életfogytig tartó szabadságvesztést kapott, de ebből 20 év után feltételesen szabadulhatott.

A bíróság – a vádirattal megegyező – megállapítása szerint az 51 éves B. Tibor 2018 januárjában ismerkedett meg a zalaegerszegi hajléktalanszállón későbbi áldozatával, akivel élettársként tekintettek egymásra. Italozó életmódot folytattak, ha tehették, az éjszakákat a szabadban, a zalaegerszegi parkerdőben töltötték. Egy szintén hajléktalan férfival hármasban italoztak a városban 2019 júniusában, amikor az éjszakai szállásuk felé, a parkerdőbe indultak. Ekkor a nő annyira ittas volt, hogy nehezen tudott lépkedni, ezért a vádlott ütni kezdte, többször álkapcson rúgta és megtaposta. A parkerdőben egy padnál tovább italoztak, majd sötétedés után elindultak az alvóhelyük felé, de a botladozva lépegető nő ismét elfeküdt a földön. A társa emiatt újra durván bántalmazta, amiért a velük lévő férfi segítségért indult. Miután kettesben maradtak, a brutális bántalmazás tovább folytatódott, végül a vádlott megfojtotta a nőt. A földön hagyott holttestre járókelők találtak rá. A szakértői vizsgálat csaknem száz külsérelmi nyomot és belső sérüléseket talált – ezek közül több önmagában is életveszélyes volt –, a nő halálát végül a fojtogatás okozta.

B. Tibor még 1997-ben különös kegyetlenséggel megölte az apját és annak élettársát. Az ezért kiszabott életfogytig tartó büntetésből 20 év után, 2017-ben feltételesen szabadult. A férfit a Zalaegerszegi Törvényszék – mint erőszakos, többszörös visszaesőt – különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla pénteki ülésén a vádlott cselekményének minősítését megváltoztatta, és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett cselekménynek is minősítette, azzal, hogy a vádlott nem erőszakos többszörös, hanem többszörös visszaeső. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, az ítélet jogerős.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.