Pesti Srácok

Több, mint másfél milliárd forinttal támogatja a kormány a 2023-as Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát

Több, mint másfél milliárd forinttal támogatja a kormány a 2023-as Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát

A fiatalok legrangosabb informatikai világversenyének megszervezését a kormány 1,6 milliárd forinttal támogatta, ezzel is erősítve Magyarország szerepét az információtechnológiai szektorban. Az évente ismétlődő verseny nemcsak azonnali sikereket biztosít az érmeket szerző középiskolásoknak, hanem a hosszú távú karrierjükben is kulcsszerepet játszhat – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára a tárca pénteki közleménye szerint.

Solymár Károly Balázs hozzátette: a 2023-as Nemzetközi Informatikai Diákolimpia szegedi megrendezésének kiemelkedő célkitűzése, hogy egyre több magyar fiatal számára tegye vonzóvá a digitális világot, ezzel ösztönözve őket arra, hogy informatikai felsőoktatási képzéseken szerezzenek diplomát, illetve ezen a területen helyezkedjenek el a munka világában. Az informatikai diákolimpiát a Digitális Jólét Nonprofit Kft. szervezi, a helyszínt a Science Park területén a Szegedi Tudományegyetem, a rendezvény szakmai hátterét és a szervezéshez szükséges szakértőket pedig a Neumann Társaság biztosítja. Az eseményre csaknem száz országból érkeznek majd középiskolás diákok.

– mutatott rá Solymár Károly Balázs a közleményben. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora hangsúlyozta: büszkék arra, hogy 2023-ban az egész világon reflektorfénybe kerülhet a kiemelt kormányzati projekt keretében megvalósuló, ELI lézeres kutatóközpont köré épülő Science Park Szeged fejlesztés, amely Magyarországon egyedülálló módon segíti elő a kutatási és fejlesztési erőforrások koncentrációját.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)