Pesti Srácok

Több százmilliárd forintos forrásokból fejlődhetnek az állattartó telepek Magyarországon

Több százmilliárd forintos források révén fejlődhetnek az állattartó telepek a következő években – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombaton, a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Az agrárminiszter Bőnyben, az ország legnagyobb tojáscsomagoló üzemében arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is lesz elegendő élelmiszer, hiszen a magyar agrárium több, mint 20 millió ember ellátására képes. Hozzátette: a mezőgazdaság helyzetének stabilizálása és a munkahelyek megmentése mellett fontos cél az élelmiszer-termelési kapacitások védelme. Nagy István szerint a nehéz helyzetből egyetlen irány jelenthet kiutat, ez pedig a fejlesztés. Az agrártárca éppen ezért minden megtesz, hogy támogassa az ágazat szereplőit a beruházások megindítása érdekében.

Kifejtette: az ősszel kiírt, állattartó telepek korszerűsítését segítő pályázat keretében 115 milliárd forint igény érkezett a baromfiágazat szereplőitől, és minden jó projektet támogatni szeretne. Komoly segítséget jelent az étkezési tojást termelő tyúkállományok magasabb állatjóléti standardok szerinti tartásának támogatása is, amelyre csaknem 1,7 milliárd forintot fordít idén is az Agrárminisztérium. A tojótyúktartó telepek létesítését és fejlesztését pedig újabb 20 milliárd forintos, célzott pályázattal támogathatják a közös uniós agrárpolitika átmeneti évei alatt. A tárcavezető további jó hírnek tartja, hogy a hazai lakosság körében a tojásfogyasztás 2015 óta folyamatosan nő: az egy főre jutó mennyiség az akkori 133 darabról 2018-ra 158 darabra emelkedett.

Hangsúlyozta: a hazai termelőket azonban nemcsak az ágazati támogatásokon keresztül lehet segíteni, hanem a tudatos választással is. A magyar termékek vásárlásával ugyanis nemcsak egy értékteremtő munka végeredményét kapjuk meg, hanem támogatjuk a magyar családokat, hozzájárulunk a magyar gazdaság fejlődéséhez, erősítjük a város és a vidék kapcsolatát, és óvjuk a környezetünket is. Hozzátette: a boltok polcain vagy a hűtőpultokban a választást nemzeti színű zászlók is segítik például az ömlesztett zöldségek és gyümölcsök, illetve a csirke- vagy a sertéshús esetében. A miniszter kiemelte: a vásárlók és az ágazati szereplők pozitív visszajelzései alapján az Agrárminisztérium január 1-jétől újabb termékkörre terjesztette ki a származási információk jelölését, így már a nem előre csomagolt tojást is zászlóval kell ellátni.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.