Pesti Srácok

A pápa húsvéti beszédében a koronavírus elleni vakcinák igazságos elosztását sürgette

A pápa húsvéti beszédében a koronavírus elleni vakcinák igazságos elosztását sürgette

Ferenc pápa a húsvét vasárnapján megtartott ünnepi szentmise után mondott beszédében elítélte a világ fegyveres konfliktusait, a fegyverkezést, és méltányos vakcinaelosztást sürgetett a nemzetközi közösségtől a koronavírus elleni harcban.

Arra kérte a világ országait, hogy gyorsítsák fel a vírus elleni vakcinák szétosztását és beadását, különösen a szegények körében. A katolikus egyházfő szerint a nemzetközi közösségnek el kell köteleznie magát az oltóanyagok méltányos megosztása mellett a szegényebb országok javára. A pápa hangsúlyozta azt is, hogy a koronavírus-járvány nagyon súlyos gazdasági és társadalmi válságot teremtett, amely mindenekelőtt az elesettebbeket sújtotta. Ezért botrányosnak nevezte a vészhelyzet ellenére zajló fegyveres konfliktusokat, valamint a fegyverállomány növelését. Ferenc pápa beszédében megemlítette a betegeket és azokat, akik a világjárványban elveszítették hozzátartozóikat, szeretteiket. Támaszt sürgetett az egészségügyi dolgozók számára, és ellátáshoz való jogot mindenkinek.

A világban zajló konfliktusokkal és feszültségekkel kapcsolatban a pápa előszőr Haitiről beszélt, támogatását fejezve ki az erőszak uralta sziget lakosainak. Hasonlóképpen méltatta a demokrácia mellett elkötelezett fiatalokat Mianmarban. Köszönetet mondott a háború és szegénység elől menekülőket befogadó Libanonnak és Jordániának. Békét sürgetett Szíriában és Jemen számára, valamint fegyverletételt Líbiában. Párbeszédet és békés együttélést sürgetett az izraeliek és a palesztinok között.

A beszéd után a katolikus egyházfő latinul elmondta a Rómának és a világnak szóló hagyományos Urbi et Orbi áldását.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/AFP/Andreas Solaro

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)