Pesti Srácok

Csehország után Lettország is bejelentkezett a Dánia által elvetett AstraZeneca-oltóanyagokért

Csehország után Lettország is bejelentkezett a Dánia által elvetett AstraZeneca-oltóanyagokért

Lettország kész átvenni a brit-svéd AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagkészletét, amelynek felhasználásáról Dánia korábban lemondott – közölte Daniels Pavļuts lett egészségügyi miniszter szerdán.

– írta Twitter-oldalán Pavļuts. Dániában – az Európai Unió tagállamai közül elsőként – teljesen leállították az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának használatát; az erről szóló döntést szerdán jelentette be Søren Brostrøm, a dán egészségügyi hatóság igazgatója. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előző héten megállapította, hogy lehetséges az összefüggés az oltóanyag és a korábban jelzett nagyon ritka vérrögképződéses esetek között, a vakcina előnyei azonban – mint hangsúlyozták – továbbra is messze felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait. Dánia az első európai ország, ahol teljesen leállították a brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű vakcinájának használatát, és ott függesztették fel is azt elsőként a kontinensen, még március 11-én. Lettország egyébként március 15-én függesztette fel óvintézkedésként a készítmény használatát. Európa többi országában, ahol felfüggesztették a készítmény alkalmazását, azóta újraindították az oltásokat, csak bizonyos korcsoportokban korlátozták a használatát.

Az 1,9 millió lakosú Lettországban eddig 109 088 fertőzöttet regisztráltak, akik közül 2019-en hunytak el a kórban. Az oltási kampány tavaly december 28-án indult, azóta több mint 157 ezer embernek adták be valamelyik, koronavírus elleni vakcina legalább első adagját, míg a második adagot 26 525-en kapták meg.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vajda János

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.