Pesti Srácok

Erdő Péter: Isten a bajban is hűségesen szeret minket

Erdő Péter: Isten a bajban is hűségesen szeret minket

Isten a bajban is hűségesen szeret, és idén különösen fontos, hogy ezt tudatosítsuk magunkban – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét alkalmából az MTI-nek.

Erdő Péter felidézte: Jézus az utolsó vacsora végén elénekelte a széderestét lezáró úgynevezett hallél zsoltárokat. A befejező, 118. zsoltár lehetett talán az utolsó, amelyet Jézus elénekelt vagy elimádkozott a tanítványokkal. Záró sorai így szólnak:

És Jézus tudatosan, a szenvedésére, a kereszthalálra készülve adott hálát az Atyának. A bíboros fontosnak nevezte, hogy idén húsvétkor is "tudjunk hálát adni Istennek", aki örökké szeret és a bajban sem hagy magunkra minket.

PestiSracok facebook image

Erdő Péter szólt arról, hogy miközben az egy éve tartó járvány mindenkit kimerít, sokan el vannak keseredve, azt tapasztalja, hogy a segítségnyújtás, a családi, rokoni, egyházközségi kapcsolatrendszerek az elzártság ellenére erősödtek. Egy év alatt természetessé vált, hogy a közösség tagjai jobban odafigyelnek egymásra, és nem hagyják elszigetelődni sem magukat, sem másokat. Azt is mondta, nem félnek attól, hogy a hívek a járvány idején bevezetett korlátozások miatt elszoknak a templomba járástól. Egyelőre éppen "ennek a fordítottja működik", sokan telefonálnak, hogy mikor lehet végre szentmisén részt venni, hol lehet áldozni. "Mi pedig alig várjuk", hogy javuljon a járványügyi helyzet, enyhüljenek a korlátozások, minden újra a megszokott módon működjön és teljesíthetők legyenek a hívek kívánságai – jelezte.

Erdő Péter arról, hogy az emberiség a járvány után ugyanott folytatja-e az életét, ahol 2020 elején abbahagyta, azt felelte: óriási, törésszerű változásra nem számít ugyan, de egészen ugyanolyan sem lesz az élet, mint volt. Példaként említette a virtuális tér szerepének növekedését. Elmondta: számos online nemzetközi konferencián vett részt az elmúlt hónapokban, és a Szentszék kongregációi is online tartották meg plenáris üléseiket. Megjegyezte, igaz, hogy fárasztó három és fél órát ülni a számítógép előtt, de kevésbé időigényes és megterhelő, mint oda-vissza repülni. Ennél is fontosabb, hogy sokkal kevesebb környezetkárosító kerozint használnak, ha online tartják a megbeszélések, konferenciák egy részét. Természetesen a személyes találkozásnak nagyon sok, a távközlés útján nem helyettesíthető tartalma és üzenete is van. Hiába igyekeznek sok egyházi eseményt, szertartást online megtartani, érzik a hívekkel közös ünnepek, búcsúk, a papok feltöltődését és továbbképzését szolgáló lelkigyakorlatok, találkozók és a világi munkatársakkal, hitoktatókkal, egyházközségi vezetőkkel – máskor rendszeres – találkozások fájó hiányát.

– tette hozzá. A bíboros kitért arra is: a 2020 őszéről a világjárvány miatt idén szeptemberre halasztott budapesti eucharisztikus világkongresszus előkészületei a járvány idején is folyamatosak, rendszeresen egyeztetnek a Szentszékkel, és legalább háromféle forgatókönyvet kidolgoztak a különböző, lehetséges járványügyi helyzeteknek megfelelően.

– mondta. Példaként említette a logisztikát, a külföldről érkező vendégek meghívását, regisztrálását, amit szinte lehetetlen elkezdeni úgy, hogy a szállodák nem fogadhatnak vendégeket, és nem tudják, hogy mikor nyithatnak ki. Hozzátette: akárhogy is alakul a helyzet, a kongresszust megelőző egy-két hónapban feltehetően igen intenzív munkának néznek elébe.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?