Kisebbségbe kerülhetnek a svédek a saját országukban negyvenöt éven belül
Egy kutatás szerint, ha a bevándorlás jelenlegi szintje továbbra is fennáll, a svédek negyvenöt éven belül kisebbségbe kerülhetnek saját hazájukban. Kyösti Tarvainen finn kutató szerint a demográfiai változás nagy társadalmi elmozdulásokat is eredményez. Tarvainen modellje szerint 2100-ban annyi muszlim él majd az országban, mint született svéd.
Svédországban a svédek kisebbségre kerülhetnek, ha a bevándorlás mértéke ugyanolyan marad, mint az elmúlt években.
A svéd parlament 1975-ben egyhangúlag úgy döntött, hogy Svédország egy multikulturális ország. Abban az időben a bevándorlók több mint 40 százaléka honfitársaim, finnek voltak. A helyzet megváltozott: 2019-ben a nettó bevándorlók 88 százaléka nem nyugati országból érkezett, 52 százalékuk muszlim volt
– írta Tarvainen a Folkbladet című újságban. Tarvainen szerint a markáns különbség az, hogy a finn bevándorlók gyorsan beolvadtak a svéd társadalomba. Ma szerinte a feltételek eltérőek, mivel a bevándorlók nagy része nem asszimilálódik vagy nem integrálódik sikeresen a társadalomba. Ehelyett saját területeket hoznak létre, amelyeket általában kirekesztett területeknek, sérülékeny területeknek vagy no-go zónának neveznek, amelyek nagyrészt párhuzamos társadalmak, eltérő gondolkodásmóddal és életmóddal. Tarvainen véleménye szerint, ha a született svédek kisebbségbe kerülnek, a demográfiai változások üteme valószínűleg tovább nő, mert a külföldi háttérrel rendelkező emberek többsége megkönnyíti a bevándorlást saját etnikai csoportja számára.
A kutató elemzése szerint míg 2015-ben 7 millió 655 ezer etnikai svéd, 535 ezer muszlim és 1 millió 557 ezer nem muszlim, de bevándorló hátterű ember élt a skandináv országban, addig 2065-re 7 millió 364 ezer született svéd, 3 millió 903 ezer muszlim és 3 millió 791 ezer nem muszlim, de bevándorló hátterű ember alkothatja a lakosságot.
Forrás: V4NA; Fotó: MTI/EPA/Jonas Ektsromer