Pesti Srácok

Koronavírus elleni csodaszerekkel nyerészkednek az internetes csalók

Koronavírus elleni csodaszerekkel nyerészkednek az internetes csalók

A rendőrség a közelmúltban több olyan internetes portálra bukkant, amelyek koronavírus elleni csodaszereket és vakcinákat próbáltak meg értékesíteni – írja a Zsaru magazin.

Halász Viktor százados, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztály felderítő osztályának vezetője a rendőrségi magazinnak elmondta: a csalók először maszkokat és fertőtlenítőket kínáltak, sokszor rossz minőségben és jóval értékük felett. Az is megtörtént, hogy a megrendelők semmit sem kaptak az előre utalt pénzükért. A webhelyeket külföldön jegyzik be, és általában külföldi csalók állnak a háttérben. A kibernyomozók eljárást indítanak az üzemeltetők azonosítására és felelősségre vonására. Valamint felveszik a kapcsolatot a tárhelyek szolgáltatóival, hogy a kérdéses oldalakat tüntessék el. A külföldi csalók gyakran igénybe vesznek call center szolgáltatást, azaz külsős, telefonos ügyintézők bevonásával működtetik, és egyben hitelesítik is törvénytelen vállalkozásukat. Ezen oldalak esetében szó sincs valódi szakértőkről és tudományosan megalapozott véleményekről, főképpen nincs szó hiteles webhelyekről. A fertőzés megelőzésére szolgáló, valódi, bevizsgált és veszélyeket sem rejtő védőoltáshoz pedig csak állami felügyelettel juthatunk hozzá – figyelmeztetnek a Zsaru magazin cikkében.

Forrás: Zsaru magazin; Fotó: PS (illusztráció)

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.