Pesti Srácok

Letartóztatták a tavalyi hollandiai Van Gogh-lopás gyanúsítottját, de a festmény nincs meg

Letartóztatták a tavalyi hollandiai Van Gogh-lopás gyanúsítottját, de a festmény nincs meg

Letartóztattak Hollandiában egy ötvennyolc éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy tavaly ellopott egy Vincent van Gogh-festményt egy lareni múzeumból, valamint Frans Hals egy festményét is egy másik hollandiai közgyűjteményből.

A gyanúsított elfogása ellenére a több millió euró értékűre becsült festmények nincsenek meg – közölte a holland rendőrség a férfi baarni otthonában keddi őrizetbe vételt bejelentve. A hatóság jelentős fejleménynek nevezte az ügyben a letartóztatást. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2020. március 30-ra virradóra ő lopta el a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakjának számító holland festő, Vincent van Gogh A nueneni paplak kertje 1884 tavaszán című festményét a koronavírus-járvány miatt zárva tartó Singer Laren Múzeumból az Amszterdamtól harminc kilométerre keletre fekvő Laren városban. A nem is a múzeum tulajdonát képező, hanem egy időszaki kiállításra a Groningeni Múzeumból kölcsönkapott festmény értékét hatmillió euróra becsülte Arthur Brand világhírű holland művészettörténész és műkincsvadász.

Olyan festményt is magával vihetett, amit már korábban is elloptak

A hatóságok úgy vélik, hogy a gyanúsított lopta el öt hónappal később Frans Hals flamand barokk festő Két nevető fiú (1627) című festményét is a leerdami Hofje van Mevrouw van Aerden múzeumból. Hals az európai portréfestészet egyik legnagyobb alakja volt a holland aranykor idején. A nevető fiúkat ábrázoló képét már harmadszor lopták el a leerdami múzeumból, előzőleg 1988-ben és 2011-ben. Első alkalommal három év után, másodszor hat hónap elteltével került meg a festmény.

PestiSracok facebook image

Nem volt nehéz dolga a tolvajnak

A lareni Van Gogh-lopásról a biztonsági kamerák által készített felvételeken az látszik, hogy egy férfi egy nagyméretű kalapáccsal, néhány határozott ütéssel betöri az üvegajtót, majd a festménnyel a jobb hóna alatt, a kalapáccsal a bal kezében távozik az épületből az ajándékbolton keresztül. A másik múzeumba is az ajtót feltörve jutott be a betörő 2020 augusztusában.

Forrás: MTI; Fotó: parameter.sk

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)