Pesti Srácok

Matolcsy György: már nincs ortodox közgazdaság

Matolcsy György: már nincs ortodox közgazdaság

Már nincs kőbe vésett, ortodox közgazdaság, mert az állandó változásban van, így mindig unortodox - írta Matolcsy György jegybankelnök a növekedés.hu portálon megjelent írásában, amely egyben a második része a fenntartható felzárkózásról szóló okfejtésnek.

Kiemelte: az új közgazdaság hálózatos, platform jellegű, mint a gazdaság és a társadalom, nem örök törvényekre épül (például láthatatlan kéz, önszabályozó piac, infláció és béremelkedés), hanem gyorsan változó tudás-hálózatokra és platformokra - tette hozzá. A jegybankelnök megjegyezte: a közgazdasági összefüggések egyre gyorsabban változnak, ezért egyre több területen és egyre több változás mérése szükséges, a ma használt mérőszámok mellett és helyett újakra van szükség. Az új iránytű a hosszútávú fenntarthatóság, ahol az egyensúlyi növekedés mindkét részét - az egyensúlyt és a növekedést is - a mainál szélesebb körben, gyorsabban és megbízhatóbban kell mérni - fejtette ki. Rámutatott: az új közgazdaságban megváltozik az állam szerepe. Az államok - külön-külön és együtt - rendelkeznek csak a képességgel, hogy gyorsítsák a hosszútávú fenntartható működésre való átállást. Ezt kétirányú, egymást erősítő működéssel érhetik el: a tudás forradalmának gyorsításával és a gazdaság fenntartható irányba terelésével.

A középpontban az emberi kapcsolatok

Arra is kitért, hogy a digitális átállás és a zöld átmenet, az oktatás és az egészségipar, a családok és a közösségek, valamint a közvagyon és a kulturális vagyon megóvása és megerősítése kerül az állami működés középpontjába. A fenntarthatóság az emberi civilizációról szól, ezért a fenntartható közgazdaság középpontjába az emberi kapcsolatok kerülnek – zárta gondolatsorát.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

Róna Pétert és édesanyját az amerikai katonai elhárítás vitte Amerikába – A mama korábban a CIC tolmácsaként dolgozott

A Hálózat 2022 február 19.
Folytatjuk Róna Péter történetét. A külkeres szál után jön a CIA-t érintő rész. Róna Péter két interjúban elárulta, hogy édesanyja az amerikai katonai hírszerzésnek vagy kémelhárításnak dolgozott. A CIC-nek. Tolmácsként. Érthető, ha ’56 után is az amerikai szolgálat segített neki és fiának Amerikába jutni. Sőt, ott jó munkához segítették az asszonyt. Róna Péter után 1961-ben – elmondása szerint – az FBI szaglászott; átment a teszten, mert ezután szerinte a Fehér Háznak dolgozott. Tizenkilenc évesen, az egyik ellenséges országból érkezve. Ami biztos: ezt látva nagyon-nagyon megbízhatónak tartották.