Megy a könyöklés az ellenzéki összefogáson belül

A portál szerint egy ellenzéki politikus úgy jellemezte az összefogásban részt vevő pártok előválasztási tárgyalásait, hogy azok kezdenek egy középiskolai permutációs matematikafeladatra emlékeztetni, ugyanis minden elképzelhető kombinációban tárgyalnak egymással a felek. A hat párt közösen, egy asztalnál is egyeztet, de ettől függetlenül mindenki igyekszik magát jobb helyzetbe hozni külön alkukkal. Ez nem meglepő, mert hiába az összefogás, mindenkinek az az érdeke, hogy a lehető legtöbb képviselőt küldje a parlamentbe, a választás végkimenetelétől függetlenül. Az alkudozás jelenleg főleg arról szól, hogy melyik párt hol indítson, illetve ne indítson jelöltet az őszi előválasztáson. Ugyanis csak a hivatalos kommunikáció szerint dől el előválasztáson az ellenzéki jelölt személye mind a százhat egyéni választókerületben: ha lesz is százhat előválasztás (mivel a miniszterelnök-jelölt személyéről is így terveznek dönteni, logikus, hogy minden körzetben szervezzenek selejtezőt), sok helyen csak egy valóban esélyes jelölt marad a pályán addigra.

Ezért is tárgyalnak egymással intenzíven a pártok, hogy nagyjából mindegyiknek a súlyának megfelelő számú olyan körzete legyen, ahol az előválasztást, majd reményeik szerint a 2022. tavaszi országgyűlési választást is meg tudja nyerni a jelöltjük. Ettől még persze lesznek jócskán olyan választókerületek, ahol valódi tétje lesz az előválasztásnak, és komoly verseny várható. Nem véletlen az sem, hogy a közös listáról még semmilyen hír nincs, mert a sorrend összeállításával – már az előválasztási eredmények tudtában – lehet azt kalibrálni, hogy az egyes pártoknak körülbelül mekkora frakciójuk lehet. Ugyan az ellenzéki összefogás egyáltalán nem repedezik, de ahogy Molnár Zsolt – aki az MSZP részéről tárgyal ezekről a kérdésekről – fogalmazott korábban:

Ezek a könyöklések pedig egyes pártokat egymáshoz közelebb hoztak, másokat viszont messzebb toltak az összefogáson belül.

A Momentum a fekete bárány

A hat párt közül jelenleg a Momentumra neheztelnek a legtöbben. Egyrészt mert Fekete-Győr András pártja mindenki előtt elkezdte bejelenteni egyéni jelöltjeit, másokkal nem egyeztetve. Ez azért váltott ki rosszallást, mert a pártok közötti egyensúlyt az előválasztásokat megelőző tárgyalásokon is igyekeznek fenntartani azzal, hogy osztozkodnak a választókerületeken, és nem mindenki áll rajthoz mind a százhat körzetben. Vannak, akik szerint a Momentum nem tartja magát ehhez a hallgatólagos megállapodáshoz.

Látványos példája volt ennek Hadházy Ákos elindítása Zuglóban, ahol a szocialista Tóth Csaba nyert a legutóbbi két parlamenti választáson. Róla korábban azt mondta Fekete-Győr, hogy közös listán sem szerepelne vele, most pedig a korábbi LMP-társelnök próbálja elvenni tőle az indulás jogát a szinte biztos ellenzéki győzelmet ígérő körzetben, a Momentum támogatásával. Az MSZP „viszonzásul” elnökhelyettesét, Komjáthi Imrét küldte harcba Csepelen Szabó Szabolcs ellen, aki 2022-ben a Momentum támogatásával indulna (2014-ben és 2018-ban az azóta megszűnt Együtt színeiben nyert, majd egy kis időt eltöltött az LMP frakciójában is).

Az LMP-sek ellenszenvét Gelencsér Ferenc elindításával váltották ki a momentumosok az 1. számú egyéni választókerületben, ahol Csárdi Antal ellen áll ki a budavári alpolgármester. Az LMP-sek azért haragszanak, mert Budapesten egyedül a 2018-ban is győztes Csárdit nevezték volna egyéni jelöltként, cserébe azt kérték a többi párttól, hogy ne induljanak el vele szemben. A Jobbik azóta már be is jelentette, hogy az LMP-s képviselő újrázását támogatja. A Momentum húzását látva viszont felvetődött az LMP-ben, hogy Demeter Márta elindul valamelyik fővárosi körzetben az előválasztáson.

A Momentumra azért is fújnak, mert többek szerint a párt egyes politikusai gyakran kibeszélnek, különösen a pártelnök, míg a többi párt jobban tartja magát ahhoz, hogy nem szivárogtatnak a sajtónak, nem mondogatnak oda egymásnak nyilvánosan. Erről egy etikai kódexet is elfogadtak a pártelnöki egyeztetésen. Ehhez képest másnap megjelent egy részlet Fekete-Győr András a Partizánnak adott interjújából, amelyben azt mondta, hogy „Mesterházy Attila egyenlő Fidesz”, majd a műsorvezető Gulyás Márton kérdésére megerősítette, hogy az elmondások szerint a korábbi MSZP-elnök a Fidesz vamzere, ezért nem támogatják, hogy Mesterházy (a baloldali összefogás 2014-es miniszterelnök-jelöltje) rajta legyen a közös ellenzéki listán.

Ugyanebben az interjúban a Momentum elnöke azt is felvetette, hogy ha nem lesz lehetőség az online szavazásra, akkor „benne van a pakliban”, hogy távol maradnak az előválasztástól. Mindkét kijelentés sokaknál kicsapta a biztosítékot az ellenzéki oldalon, ki nyugodtabban, ki hevesebben reagált, de abban egyetértés volt, hogy a hasonló kijelentések a Fidesz malmára hajtják a vizet, és a szavazók sem honorálják, ha az összefogás bármely pártját vagy politikusát kritizálja keményen valaki, aki részt vesz az együttműködésben. Még akkor sem, ha a Momentumnak vannak olyan támogatói, akik nem nagy rajongói a régebbi pártoknak.

Az online szavazásról azt mondták, biztosan lesz valamilyen formában, inkább csak a technikai, jogi részletekről egyeztetnek, hogy minden rendben legyen. Ezért nem értik, hogy ezt miért kellett felhoznia a Momentum elnökének, akár az előválasztásból való kimaradással is fenyegetve a többieket. A valódi feszültség ott van az előválasztással kapcsolatban a Momentum és főleg a DK, illetve az MSZP között, hogy utóbbi pártok ellenzik, hogy offline regisztráció nélkül is lehessen majd szavazni.

Mindenki mindenkivel tárgyal

A 24.hu információi szerint a Momentum a DK-val tárgyal újabban aktívabban, mert Gyurcsány Ferencék is kissé elszigetelték magukat az erőpolitizálásukkal. Azonban több forrás is megjegyezte, hogy a DK okosabban játszik, mint a Momentum, mert ugyan ők is bejelentettek többtucatnyi egyéni jelöltet, de rögtön megnyugtatták a többi pártot, hogy nyitottak a visszalépésekre még az előválasztás előtt. A két párt közötti tárgyalásokat az nehezíti, hogy egyaránt a fővárosban a legerősebbek, ezért az erejüket is oda koncentrálnák. Több választókerületben pedig már most látszik, hogy összefeszülnek emiatt. A már bejelentett indulók alapján ilyen lesz a II. kerület (a DK-s Kálmán Olga és a momentumos Berg Dániel áll szemben egymással, míg a Párbeszéd Tordai Bencét indítja, a felek már készülnek is az előválasztási vitára), a XI. kerület (Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, illetve Orosz Anna indulna), a VI. és VII. kerület (a jelenlegi DK-s képviselő, Oláh Lajos kihívója Tompos Márton) és a XII. kerület, ahol úgy tűnt, a momentumos Hajnal Miklósnak nem nagyon akad kihívója, de a háziorvosként ismert DK-s Komáromi Zoltán indulása egyre valószínűbb.

A másik négy pártból viszont azt hangsúlyozták beszélgetőtársaink, hogy jó dealek születnek, remek alkukat kötünk, és hasonlók. Az MSZP-Párbeszéd továbbra is inkább pártszövetségként mozog, még civil jelölteket sem támogat egyik párt sem, ha a másiknak van saját indulója valahol. A Jobbik, beállt Csárdi Antal mögé az I. és V. kerületet tömörítő körzetben, és mindkét pártból azt mondták, várhatók még hasonló bejelentések. És ez a négy párt közösen is sok helyen megállapodott már, mi több, az LMP nevében Schmuck Erzsébet már arról is nyilatkozott, hogy Karácsony Gergelyt támogatnák a miniszterelnök-jelölti előválasztáson, ha a főpolgármester úgy dönt, hogy elindul, mondván, nem akarják megosztani a zöld szavazatokat. Az alkuktól függetlenül nem lesz tét nélküli az egyéni előválasztás, mert jó néhány nyerhető egyéni körzetben biztosan talpon marad majd több potenciális jelölt, akik közül az egyikük a Fidesz kihívója lehet jövő tavasszal. Viszont ahogy egy ellenzéki politikus megjegyezte, nem mindegy, hogy melyik jelölt neve mellett hány logó lesz, azaz a helyezkedés befolyással lehet arra is, hogy melyik jelölt hány párttól várhat segítséget, erőforrást, aktivistákat, ami az eredményre is döntő befolyással lehet. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy a villongások legfeljebb az előválasztásokra lehetnek hatással, az országgyűlési választásra félre kell tenni minden ellentétet, ha győzni akar az ellenzék.

Október 23-án már tudjuk ki lesz a miniszterelnök-jelölt

Az előválasztásra a jelöltek augusztus 23-án kezdhetik el gyűjteni az aláírásokat – az egyéni indulóknak négyszáz, a miniszterelnök-jelölteknek húszezer támogatói szignót kell összeszedniük –, és szeptemberben egyszerre tartják meg a voksolást az egyéni jelöltekre és a kormányfőjelöltekre (szavazhatnak majd azok is, akik 2022 áprilisáig betöltik a 18. életévüket). Majd októberben jöhet a miniszterelnök-jelölti verseny második fordulója: itt legfeljebb három jelölt juthat tovább, a harmadik csak akkor, ha az első fordulóban eléri a tizenöt százalékos határt. Eddig Jakab Péter Jobbik-elnök, Fekete-Győr Andás és Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester jelezte, hogy indulna, de a pletykák szerint Karácsony Gergely is hamarosan megérkezhet a küzdelembe, a DK részéről pedig továbbra is arra lehet számítani, hogy Dobrev Klára lesz a jelöltjük. Október 23-ára meg kell lennie a menetrend szerint a közös miniszterelnök-jelöltnek is az egyéni jelöltek mellett, hogy a nemzeti ünnepen beindíthassák a kampányt, amikor már nem egymásra, hanem a Fideszre koncentrálnak. Ha az őszi előválasztást nem lehetne megtartani a járvány miatt, akkor a tárgyalóasztalnál döntenének a jelöltekről, ami egyetlen forrásunk szerint sem lenne szerencsés, de az összefogási kényszer miatt más út nem maradna az ellenzék előtt.

Forrás: 24.hu; Fotó:Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu