Pesti Srácok

Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok! – Közteret neveztek el Budapesten Puczi Béláról

Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok! – Közteret neveztek el Budapesten Puczi Béláról

Több roma szervezet kérésének megfelelően a Nemzetközi Roma Nap alkalmából, április 8-án Puczi Béláról, az 1989-es marosvásárhelyi tüntetések roma hőséről elnevezett közteret avatott fel a Fővárosi Önkormányzat a Westend Bevásárló Központ, a Váci út és Nyugati tér által határolt területen.

A teret április 8-án csütörtökön, a Nemzetközi Roma Napon avatta fel a főpolgármester Setét Jenő polgárjogi aktivistával, az Idetartozunk Egyesület vezetőjével, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettessel és Győrffy Máté terézvárosi alpolgármesterrel. A helyszínválasztás és a köztér elnevezése szimbolikus döntés: Puczi Béla Magyarországra menekülése után, a halálát közvetlenül megelőző időszakban a Nyugati pályaudvar mellett élt hajléktalan emberként, egyedül, nyomorban. Setét Jenő elmondta, a mai nap arra is alkalom, hogy elismerjük a romák és az ő hőseik létezését; nem elhanyagolható az a kérdés sem, hogy a roma közösségek reprezentációja megvalósul-e a közös fizikai térben.

„Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok” – ezt a szállóigévé vált mondatot kiabálták Marosvásárhelyen a magyar ajkú cigányok, akik harcba szálltak a botokkal, kövekkel felfegyverzett, leitatott, dühös románokkal, akik a román hatóságok cinkos közreműködésével támadtak az erdélyi magyarságra. Puczi Béla társaival önzetlenül, a saját életüket veszélyeztetve rengeteg magyar életet mentettek meg. Az 1990-es marosvásárhelyi Fekete március csodálatos hőse, Puczi Béla (1948–2009) több mint tíz éve a Terror Háza Múzeum kezdeményezésére kapott Petőfi-emléklapot a helytállásáért. A posztumusz elismerést 2010-ben Balog Zoltán, az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának akkori elnöke adta át az özvegynek, Barabás Máriának.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)