fekete március

Jók ezek a román bíróságok, csak sok kommunista van még itt – Tényleg csak adminisztratív problémákkal kell szembesülni, Bolojan úr?

HGHertelendy Gábor Világugar március 24.

Semmi baj nincs a román igazságszolgáltatással, csak annyi, hogy túl sokáig tartanak a nyomozati eljárások, az infrastruktúra nem megfelelő, hiányzik a személyzet – erre jutott az ideiglenes román elnök, miután egy politikus pénzmosásos vesztegetésének ügyét közel tíz évig tárgyalták, mire megszületett az elsőfokú ítélet – vagyis elévülés miatt elengedték a politikust. Ám Ilie Bolojan a bíróságok pepecselését is azzal magyarázta, hogy nem bíznak az emberek az intézményben. Hogy a román bíróságok milyen „hatékonyan” végzik munkájukat, arról mi is írtunk: harmincöt év elteltével úgy született ítélet a hírhedt román kommunista vezető, Ion Iliescu perében, hogy a román ügyészek egyszerűen figyelmen kívül hagyták a marosvásárhelyi atrocitásokat, és kizárólag az 1990. júniusi eseményekre koncentráltak. Tényleg, csak pár probléma van a román igazságszolgáltatással! És nem csak az ügyek elhúzódása.

Vádat emeltek a magyarellenes kommunista államfővel szemben – Egy semmit nem érő tárgyalás margójára

HGHertelendy Gábor Világugar január 17.

Miközben elvileg örülni kellene, hogy Ion Iliescu, az 1990-91 közötti pogromokért felelős volt román államfővel szemben vádat emelt a legfőbb ügyészség, van hiányérzetünk. A tárgyalás olyan érzést kelt, mintha egy kommunistát, aki minimum több tíz ember haláláért felelős, bolti lopás miatt ítélnek el. Harmincöt év elteltével a román ügyészek ugyanis kizárólag az 1990 júniusi eseményekre koncentráltak, kihagyva többek között a márciusi marosvásárhelyi atrocitásokat is. Ekkor vertek agyon több, addig békésen tiltakozó magyart az Iliescu által felbérelt román soviniszták, hogy a securitates kommunista ezzel is megtartsa hatalmát. Az eredmény: a román soviniszták a mai napig azt híresztelik, hogy valójában magyar ütött románt, amelynek táptalaja a nyugati sajtó. Kérdések és helyrehozhatatlan következmények vannak, felelősök viszont nincsenek.

A fekete márciusra emlékeznek Marosvásárhelyen és Brüsszelben

PPestiSrácok.hu Forró drót 2023 március 17.

A köztudatba marosvásárhelyi fekete márciusként beivódott 1990-es véres román–magyar összecsapásra emlékeznek a következő napokban Marosvásárhelyen és Brüsszelben.

Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok! – Közteret neveztek el Budapesten Puczi Béláról

PPestiSrácok.hu Forró drót 2021 április 8.

Több roma szervezet kérésének megfelelően a Nemzetközi Roma Nap alkalmából, április 8-án Puczi Béláról, az 1989-es marosvásárhelyi tüntetések roma hőséről elnevezett közteret avatott fel a Fővárosi Önkormányzat a Westend Bevásárló Központ, a Váci út és Nyugati tér által határolt területen.

Emlékművet avattak a Fekete március áldozatainak Marosszentgyörgyön

PPestiSrácok.hu Forró drót 2021 március 27.

A Marosvásárhellyel összeépült Marosszentgyörgyön szombaton felavatták az emlékezetbe Fekete márciusként beivódott 1990-es véres román-magyar összecsapás áldozatainak, sebesültjeinek és meghurcoltjainak emlékművét.

Schmidt Mária: fontos lépés, hogy Puczi Béláról közteret nevezzenek el

PPestiSrácok.hu Magyar ugar 2021 március 27.

A Terror Háza Múzeum helyes és fontos lépésnek tartja Karácsony Gergely főpolgármester tervét, hogy Budapesten közteret nevezzenek el Puczi Béláról – írta Schmidt Mária Facebook-bejegyzésében. A múzeumigazgató úgy fogalmaz: sokkal tartozunk a marosvásárhelyi hősnek, aki életében sajnos nem tapasztalhatta meg a nemzet elismerő szeretetét.

Teret neveznek el Budapesten az erdélyi magyarokat megmentő roma hősről

PPestiSrácok.hu Forró drót 2021 március 26.

Az Ide Tartozunk Egyesület javaslatára közteret neveznek el Budapesten Puczi Béláról, aki az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette.

Szociológus: a székelyek és románok aszimmetrikus párhuzamos világokban élnek

PPestiSrácok.hu Forró drót 2021 március 20.

Kiss Tamás kolozsvári szociológus szerint az erdélyi magyarok és románok párhuzamos világokban élnek, de ezek a világok aszimmetrikusak a két nyelv eltérő státusából fakadóan. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója a Krónika napilapnak nyilatkozott az 1990-es marosvásárhelyi véres román-magyar összecsapás, a fekete március évfordulója alkalmából. Az elemzés péntek este jelent meg a lap internetes oldalán.

Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok! – Harmincegy éve tört ki a román pogrom Marosvásárhelyen

Csibra Tibor Vesztegzár 2021 március 19.

Harmincegy esztendeje tört ki az öt halálos áldozatot követelő román pogrom Marosvásárhelyen, amelynek hátterében az állhatott, hogy a kommunizmus hosszú évtizedei után a városban március 15-ét megünneplő magyarok megemlékezését a román államhatalom arra használta fel, hogy felhergelje a parasztokat azzal: a magyarok vissza akarják foglalni Erdélyt. A leitatott, kapákkal, kaszákkal, fejszékkel felfegyverzett csőcselék benyomult a városba, összeverték Sütő András írót, aki az egyik szemét elveszítette emiatt, és megtámadták az RMDSZ székházát is. A másnapi tiltakozáson még több magyar vér folyt volna, ha nem kelnek a magyarok védelmére a környékbeli cigányok és a székelyek, akik szétkergették a románokat. Az eseményeknek helyiként szemtanúja volt Zsigmond Barna Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki az évfordulón közzétett Facebook-bejegyzése mellett a PestiSrácok.hu-val is megosztotta emlékeit.

30 éve volt a Fekete Március: a szabadság a háborút hozta el a marosvásárhelyi magyaroknak

FDFerkó Dániel Magyar ugar 2020 március 21.

30 éve ezekben a napokban zajlott le Marosvásárhelyen a magyarellenes pogrom. A Ceausescu-házaspár kivégzése után mindenki fellélegzett Romániában, a diktatúra szorítása kiengedett; úgy tűnt, hogy az 1918. december 1-i gyulafehérvári nemzetgyűlésen hozott rendelkezések végre hatályba is lépnek, azaz az erdélyi magyarság a számarányának megfelelő politikai képviselethez jut Romániában, illetve végre élhet azokkal a jogaival, amelyektől a diktatúra megfosztotta. Nem így történt. Az etnikai feszültség 1990 első heteiben nőttön nőtt Erdélyben. Március 15-én a magyarok boldogan ünnepeltek, nemzeti színű zászlókat lobogtattak és nagyon reménykedtek, hogy most már minden másként lesz, mint eddig. A románokból az ünneplő magyarok látványa viszont haragot és félelmet váltott ki. A feszültség végül Marosvásárhelyen robbanáshoz vezetett.