A gyulai Airbus-gyár építésével Magyarország felkerül Európa légiipari térképére
Azzal, hogy Gyulán épül az Airbus Helicopters Hungary alkatrészgyártó üzeme, Magyarország felkerül Európa légiipari térképére – mondta Lepsényi István, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszteri biztosa csütörtökön, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. A december óta épülő üzem tartószerkezete elkészült, a csarnok vasbeton szerkezete elérte legmagasabb pontját; ez alkalomból tartottak úgynevezett bokrétaünnepséget a helyszínen, amelyet a jelenleg érvényes járványügyi szabályozás miatt online közvetítettek az újságíróknak.
Lepsényi István, az ITM miniszteri biztosa az ünnepségen úgy fogalmazott, hogy a beruházással megtették az első lépéseket a magyar légiipar alapjainak lerakásához. Helyzetbe hozzák a magyar vállalatokat és beszállítókat, fejlesztik a megye szakképzését, az egyetemi oktatást és kutatás-fejlesztést, újabb beruházásokat vonzanak a térségbe, ami erősíti a régió és Magyarország gazdasági fejlődését is. A miniszteri biztos közölte: azzal, hogy a tavaly júliusban létrejött Airbus Helicopters Hungary Kft. vegyesvállalatban a magyar állam nemcsak támogató, hanem 30 százalék erejéig tulajdonosi szerepet is vállalt, elősegítette egy új, csúcstechnológiai iparág elindulását, Békés megye ipari növekedésének és az ország innovációs képességének növekedését.
A kormány szándéka tevékenyen hozzájárulni a térség fejlődéséhez, így az úthálózat és a békéscsabai reptér fejlesztéséhez, továbbá a konténerterminál kialakításához
– emelte ki. Emlékeztetett: Magyarország régóta kötődik a helikopterekhez, az első katonai célú helikoptert az első világháború alatt építették, amely 50 métert tudott repülni; azt 1928-ban Asbóth Oszkár fejlesztette tovább.
Magyarország meghívást kapott egy elit klubba
Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos szavai szerint a zöldmezős beruházással Magyarország a repülőgépipar vezető országai közé kerül. Bejelentette: szerdán Budapesten tárgyaltak az Airbus vezetésével; a tárgyalás eredményeként Magyarország meghívást kapott az európai országok elit klubjába, amelynek nem kisebb a célja, mint hogy 2040-re új európai katonai helikoptercsaládot fejlesszenek ki.
Magyarország rövid időn belül hivatalosan is pozitív választ fog adni a meghívásra
– húzta alá. A kormánybiztos emlékeztetett, hogy 2018 óta 220 milliárd forint értékben határoztak védelmi ipari beruházásokról Magyarországon.
Magasan képzett a munkaerő Békés megyében
Bruno Even, az Airbus Helicopters ügyvezető igazgatója méltatta a cég, a magyar kormány és a helyi önkormányzat között létrejött partneri viszonyt, és azt, hogy a csapadékos tél ellenére ilyen jól haladt a decemberben kezdődött gyárépítés. Elmondta, hogy sokszor kérdezik tőle, miért döntöttek egy teljesen új üzem építése mellett, amire azt szokta mondani: ez nagyfokú autonómiát biztosít számukra; Békés megyében pedig stabil, magasan képzett munkaerőt találtak. Az eddigi együttműködés meggyőzte őt arról, hogy Magyarország elszántan törekszik arra, hogy az európai repülőgépipar része legyen; a beruházással Magyarország az Airbus-család tagjává vált – fogalmazott. Bruno Even elmondta, hogy az új gyárba már felvettek húsz mérnököt, akiket jelenleg Németországban és Franciaországban képeznek ki; ezt a számot az év végéig megduplázzák. Hozzátette: az Airbus 21 helikoptert már átadott Magyarországnak, egy részüket a tájékoztató előtt működés közben is láthatták a jelenlévők; 2023-ban pedig újabb gépek érkeznek az országba a legmodernebb szériából.
Nőhet Gyula vonzereje
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP), Gyula polgármestere szavai szerint a város a beruházással felkerül a világgazdaság térképére, a gyár a város megtartó erejét és vonzerejét is növeli majd. Reményét fejezte ki, hogy az épülő gyár mellett a jövőben további üzemek is létesülnek az iparterületen. Kovács József (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy az utóbbi tíz évben a vidéki ipari beruházások száma jelentősen megnőtt; a mostani Gyula turisztikai vonzereje mellett az ipari tevékenységnek is lendületet adhat.
Több mint negyven éve nem volt itt üzemépítés
A több mint 13 ezer négyzetméter alapterületű, 25 milliárd forint értékű gyárban a tervek szerint jövő tavasszal indul a gyártás, a közeljövőben több mint 200 magasan képzett szakembernek adva munkát. Több mint kétezerféle precíziós alkatrészt gyártanak majd, elsősorban precíziós megmunkálást igénylő fém alkatrészeket állítanak elő a cég portfólióját alkotó helikoptertípusok dinamikus rendszerei számára. Az épület építtetője a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) Zrt., a generálkivitelező a Market Építő Zrt. A legnagyobb hazai repülőgépipari vállalkozás leendő otthonának építkezésén naponta 70–100 fő dolgozik. A kiadott sajtóközlemény szerint a gyár szomszédságában a magyar állam létrehozza az STU Repüléstechnológiai Felületkezelő Kft. üzemét, amely kulcsszerepet játszik majd az alkatrészek előállításának technológiai folyamatában. A szükséges szakemberutánpótlás biztosítása érdekében sor kerül a térségi szakképzés szükséges fejlesztésére, amelynek célja a Magyar Repülőgépipari Akadémia létrehozása – írják. Gyulán utoljára több mint negyven éve, 1979-ben épült üzem, az azóta megszűnt Relégyár. Az önkormányzat a területen több előkészítő munkát, a tulajdoni viszonyok rendezését végezte el saját költségén, a leendő gyár területe fölött korábban húzódó légkábelt váltották ki földkábellel nettó 37,2 millió forint értékben. Emellett felkutatták azokat a megyei szakmunkásokat is, akik egy rövid átképzés után a gyárban tudnak majd dolgozni.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Lehoczky Péter
