A járványhelyzet és az EU-orosz kapcsolatok állnak a hétfőn kezdődő uniós csúcs középpontjában
A koronavírus-járvány okozta helyzet áttekintése, a járvány idején az unión belüli szabad mozgást biztosító, koronavírus elleni beoltottságot igazoló közös uniós dokumentum bevezetése, valamint az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok állnak a hétfőn kezdődő uniós csúcstalálkozó középpontjában.
A személyes részvétel mellet Brüsszelben kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón a hétfőn este 19 órakor kezdődő munkavacsorát a tagállami vezetők külpolitikai kérdéseknek szentelik, amelyek között kiemelt téma lesz az Európai Unió Oroszországgal ápolt kapcsolata. Áttekintik továbbá az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat azt követően, hogy május 1-jén hatályba lépett a felek közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás. Emellett kitérnek a közel-keleti helyzetre, valamint előkészítik a közelgő, június 15-re tervezett EU–Egyesült Államok csúcstalálkozót.
A vezetők megbeszélést folytatnak a koronavírus-járvány elleni védekezés eredményeiről, a járvány okozta társadalmi és gazdasági helyzetről. Megvitatják a koronavírus elleni oltóanyagok globális igényeinek kielégítésére irányuló uniós erőfeszítéseket és azt, hogy az EU hogyan és milyen mértékben fokozhatja a vakcinamegosztást a világ többi részével. Mivel az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói csütörtökön politikai megállapodást kötöttek a koronavírus elleni beoltottságot igazoló közös uniós tanúsítvány bevezetéséről, az EU-tagországok állam- és kormányfői vitát tartanak a dokumentum bevezetésének lehetőségeiről. Az EU elképzelése szerint az oltási igazolvány július elsején lépne érvénybe. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek pénteken írt meghívólevelében kijelentette: folytatni kell a közös munkát az unión belüli szabad mozgás megkönnyítésére. Fontosnak nevezte a koronavírus-járvány alakulásának és az új vírusváltozatok megjelenésének figyelemmel követését, valamint a közös felkészülést a szükséges lépések megtételére.
A csúcstalálkozó témái között szerepel továbbá a klímaváltozás kérdése. Az Európai Tanács 2019 decemberében hagyta jóvá azt a célkitűzést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Egy évvel később megállapodott abban a kötelező uniós célkitűzésben, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU kibocsátása. A 2020. decemberi következtetésekkel összhangban a vezetők a tervek szerint további iránymutatást fognak nyújtani az Európai Bizottságnak a nyár folyamán bemutatni kívánt javaslataihoz.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
