Pesti Srácok

A migránsok miatt mindennapossá váltak a rablások és az erőszak Ceutában

A migránsok miatt mindennapossá váltak a rablások és az erőszak Ceutában

Rohamtempóban érkeztek a katonai szállítójárművek a tengerpartra a marokkói spanyol enklávéban, Ceutában. A katonák az inváziószerűen érkező migránsokat próbálták feltartóztatni, több-kevesebb sikerrel. Rövid idő alatt így is több mint nyolcezer illegális migráns jutott át a városba, annyian, amennyien korábban soha. Voltak, akik a határkerítést ostromolva jutottak be a spanyol területre – számolt be a Magyar Nemzet az M1 Unió 27 című műsorára hivatkozva.

Ceuta Spanyolország autonóm városa Afrikában, Marokkó tengerpartján helyezkedik el. A Magyar Nemzet azt írta: a migránsok azért próbálnak rendszeresen bejutni ide, mert ez már hivatalosan spanyol, vagyis európai uniós területnek számít, ráadásul légvonalban mindössze tizenöt-húsz kilométerre van Spanyolország.

– mondta Szabó Dávid külpolitikai elemző. Ugyanakkor ez volt az eddigi legnagyobb roham.

PestiSracok facebook image

– mondta az elemző. A kialakult helyzethez az is hozzájárult, hogy az egyik spanyol kórházban kezelik azt a szakadár vezetőt, aki függetlenné tenné Marokkótól a nyugat-szaharai térséget. Mivel a spanyolok kezelésben részesítették, Marokkó ezért nem állta útját a migránsoknak.

– részletezte a jelen helyzetet Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője. Bár az illegális migránsok betörése után több mint ötezer migránst kitoloncoltak a spanyol hatóságok, Ceutában mindennapossá váltak a rablások és az erőszak. A rendőrség alig tud rendet tartani, az eddig befogadásbarát baloldali spanyol kormány most szigorúbb fellépést ígért.

– hangsúlyozta Palóc André, a Századvég vezető elemzője.

A spanyol–marokkói konfliktus miatt ismét napirendre kerülhet a migránsok kvóta szerinti elosztása – erre figyelmeztet a Migrációkutató Intézet friss gyorselemzése. A spanyol kormányfő ugyanis az Európai Unió segítségét is kérte a helyzet rendezéséhez. A migránsok szétosztása azonban ismét feszültséget keltene a tagállamok között, hiszen több ország – közöttük Magyarország – ellenzi azt; még a kvótát eredetileg támogató Ausztria sem hajlandó egyetlen migránst sem átvenni Olaszországtól.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Sztratisz Balaszkasz

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.