Áder János: Mádl Ferenc magáénak tudhatta az ország nagyrabecsülését
Mádl Ferenc magáénak tudhatta az ország nagyrabecsülését – emelte ki Áder János köztársasági elnök a Mádl Ferenc néhai államfő halálának tizedik évfordulója alkalmából rendezett koszorúzási ünnepségen a Fiumei úti sírkertben, a volt köztársasági elnök sírjánál szombaton.
Áder János, hangsúlyozta, hogy Mádl Ferenc sosem vágyott a látványos sikerekkel elérhető halhatatlanságra. Nem az örökkévalóságnak, hanem az örökkévalónak dolgozott.
Ezért az ő értékrendjében tökéletes rend volt. Pontosan tudta, csak sziklára érdemes építeni. Ezzel az erkölcsi szilárdsággal, ezzel a hivalkodástól mentes helytállással vívta ki az emberek szeretetét, tiszteletét
– mondta az államfő. A Nemzeti Örökség Intézete által szervezett rendezvényen Áder János azt hangsúlyozta: Mádl Ferenc úgy tudta szolgálni a közjót, mint a reformkor, vagy a kiegyezést követő időszak legnagyobbjai.
Ezért vállalta, amire mások alkalmasnak gondolták, köztársasági elnökként ő lett a nemzet lelkiismerete
– fogalmazott az államfő.
A látszatnál fontosabb az igazság
Áder János kiemelte: Mádl Ferenc tudta, mi a fontos, mi a lényeges, hol a hangsúly, minek kell a középpontba kerülnie.
Az ő válasza: legelőször is talpig embernek lenni. Egyenesnek, hitelesnek. Csak így lesz belőle jó diák, jó tanár, jó jogász, hiteles tudós, hiteles miniszter vagy éppen jó és hiteles köztársasági elnök
– fogalmazott.
Mádl Ferenc tudta, hogy a látszatnál fontosabb az igazság, hogy az embert csak tettei igazolják. Mindenekelőtt a morális tartás
– folytatta Áder János, hozzátéve:
és egyáltalán nem kell megfelelni a gyorsan változó közízlésnek.
Művelt polgár, megbecsült tanár, szilárd jellem volt
Az államfő szerint Mádl Ferenc alkalmas és alkalmatlan időben is ugyanaz maradt, aki mindig is volt: művelt polgár, megbecsült tanár, szilárd jellem.
Akkor is, amikor a jog nem az embert és a közösséget védelmezte, hanem egy velejéig romlott, igazságtalan rendszert, és később is, amikor meg kellett küzdeni a nagy átalakulás keserveivel, és újrateremteni a jogbiztonságot, és akkor is, amikor vállalni kellett a nyilvánvaló vereséget, mert ez akkor fontosabb volt, mint a kívülállás kényelmét választani
– fejtette ki, megjegyezve: az egyetemi tudósi munkára hivatkozva könnyebb lett volna a köz szolgálatát elhárítania, mint elfogadni, vállalni azt. Áder János kiemelte: Mádl Ferencnek a tudományos pálya minden sikert, minden személyes jót megadott, amit alkotó ember csak kívánhat magának.
Neki nem volt szüksége arra, nem neki volt szüksége arra, hogy politikusnak álljon, hogy vállalja a közélet gyakran durva nyilvánosságát is. Mádl Ferenc bölcs ember volt, jó és nemes lélek, a legnagyobbak közül való
– jelentette ki az államfő. Áder János felidézte: Mádl Ferenc mindig büszkén mesélt arról, hogy mit kapott a családjától, és csak nagyon szerényen szólt arról, amit önmaga tett hozzá.
A jellem szilárdságát, az életszervező elveket nemcsak örökli az ember
– jelentette ki az államfő, hozzátéve: hivatástudatot, emberszeretetet, jóakaratot Mádl Ferenc is maga gyűjtött hozzá.
A tudományban világpolgár, magyarként európai volt
Így lett a kétkezi munka erejét ismerő, falun született emberként a tudományban világpolgár. Magyarként európai. Erős közösségben szabad ember. A törvényben az erkölcsöt érvényre juttató jogász. Politikusként is a lényeghez hű tudós. Elnökként is udvarias, figyelmes ember
– méltatta Mádl Ferencet az államfő. Áder János emlékeztetett, hogy 21 évvel ezelőtt, amikor Mádl Ferenc köztársasági elnök lett, beiktatási beszédében olyan, látszólag egyszerű dolgokat kívánt a magyaroknak, mint mosoly, nagyobb és jobb kenyér, könnyű álom.
Mádl Ferencből elnökké avatása emelkedett pillanataiban is az örök tanárember szólt hozzánk
– fogalmazott Áder János, kifejtve:
meg akarta mutatni, hogy van remény, hogy minden új nemzedék joggal bízik a saját erejében, hogy csodát tenni nem is olyan lehetetlen. Mert ha magunkon segítünk, Isten is megsegít minket.
Sütő András író szavait idézve Áder János azt mondta: a történelem, bármennyire is a tömegek műve, – mégis – egy-egy kiemelkedő személyiség karján sétál be az emlékezet házába.
Mádl Ferenc épp ilyen kiemelkedő személyiség volt
– jelentette ki az államfő, hozzáfűzve:
tíz éve már, hogy nélkülözzük megtisztelő jelenlétét, de szeretett személyének örök helye van emlékezetünk házában.
A Fiumei úti sírkertben tartott koszorúzási ünnepségen mások mellett részt vett Herczegh Anita, Áder János felesége és Mádl Dalma, Mádl Ferenc özvegye, továbbá Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Boross Péter volt miniszterelnök, Varga Judit igazságügyi miniszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Vízkelety Mariann miniszterelnöki biztos, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete megbízott főigazgatója. Az emlékezőket Vékás Lajos, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára köszöntette. Az ünnepség után a Nemzeti Emlékezet Múzeumában szűkkörű rendezvényen megnyitották „A megjelenés és a gondolkodás eleganciája” című Mádl Ferenc-emlékkiállítást. A tárlatot – az érvényben lévő járványügyi szabályok betartásával – augusztus 20-ig lehet megtekinteni.
Mádl Ferenc 1931-ben született. A Széchenyi-díjas jogász, akadémikus, 2000 és 2005 között Magyarország rendszerváltás utáni második államfője volt. Mádl Ferenc 2011. május 29-én hunyt el Budapesten.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
