Pesti Srácok

Harminc rendőr megsérült a május elsejei szélsőbalos tüntetésen Berlinben

Harminc rendőr megsérült a május elsejei szélsőbalos tüntetésen Berlinben

Több gyűlést és megmozdulást is rendeztek május elseje alkalmából Berlinben. A nap utolsó, szélsőbaloldali csoportok által rendezett megmozdulásán a tüntetők a hatóságokra támadtak, az összecsapásban harminc rendőr sérült meg.

A rendőrség vasárnap reggeli előzetes összesítése szerint az előző este történt összetűzésekben legalább harminc rendőr megsebesült. A kövekkel, palackokkal dobáló és kukákat borogató, gyújtogató tüntetők közül 240-et vettek őrizetbe. A német fővárosban május 1-jén húsznál is több gyűlést, tüntetést rendeztek. A megmozdulásokon nagyjából harmincezren vettek részt. A nap közben tartott demonstrációkon nem volt nagyobb rendbontás, és a résztvevők a koronavírus-járvány miatti fertőzéshigiéniai szabályokat (maszkviselés, távolságtartás) is betartották. A rendőrök az utolsó tüntetésen, a szélsőbaloldali színtér Forradalmi május 1-jei tüntetés (Revolutionäre 1. Mai-Demo) elnevezésű hagyományos megmozdulásán csaptak össze a tüntetőkkel. A rendet nagyjából éjfélre, jóval a járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás 22 órai kezdete után sikerült helyreállítani. A munka ünnepén tartott szélsőbaloldali demonstrációk rendszeresen összecsapásokkal érnek véget Berlinben, és gyakran más német nagyvárosokban is összetűznek rendőrök és tüntetők május elsején. A fővárosban szombat este kitört erőszak hevessége nem érte el az eddigi legsúlyosabb zavargások idején, 2009-ben és 2010-ben tapasztalt szintet - mondta a berlini rendőrség szóvivője a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)